Mikulik József: A Gömöri Ág. Hitv. Evang. Esperesség története 1520-1740. Pozsony 1917. (Magyar Protestáns Történelmi Emlékek 2.)

A gömöri ág. hitv. evang. esperesség története 1520-1741 - IX. KORSZAK. A gömöri ág. hitv. ev. esperesség küzdelme 1711-1741.

A gömöri ág. liitv. evang. esperesség története. 133 zandók ós pedig úgy, hogy szükség esetében a magyar temp­lom karzatán német deákok is énekeljenek és megfordítva; 2. a kántorok, orgonisták és deákok nemzetiségi különb­ség és gyűlölködés nélkül teljesen egyforma fizetést húznak; 3. a szokásos évi énekléseket (kántálásokat) a kántor a maga nemzeténél végzi, épen úgy a különös (névnapi, lakodalmi és más efféle) énekléseket is, mely utóbbiaknak jövedelme felerészben a kántort felerészben a deákokat illeti; 4. a kántor és orgonista tanítson is az iskolában, ha t. i. arra képes; 5. nagy temetéshez mindkét lelkész lesz hívandó, de a fél szabadságában áll a szertartást nemzetiségére való tekintet nélkül bármely lelkész által végeztetni. Ezen egyességet Unbehaun Mihály rozsnyói német lel­kész, Pelsőczy Márton nagysárosi lelkész, Missovitz Mihály rozsnyói első tanító, Lányi Pál a rozsnyói német egyház felügyelője, Lakatos András a rozsnyói magyar egyház felü­gyelője, Keler Modory János ós Ujházy István egyháztagok írták alá és az esperesség oly záradékkal erősítette meg, hogy megszegését az esperességi birák (mediantibus dominis judicibus contuberni alibus status utriusque) által kiszabandó 50tallérnyi pénzbírsággal rendelte sújtani, mely bírság l/s rész­ben a bíróságnak, i/ 3 részben a sértett félnek és 1i H részben a deákoknak tartatott fenn (Sexti Schmal. 11—14 í.). IX KORSZAK. A gömöri ág. hitv. ev. esperesség küzdelme 1711—1741. A) Történelmi áttekintés. Magyarország történelme a Rákóczy- forradalom lezaj­lása után új mederbe lépett. Bécsben nagyvégre bekezdték látni, hogy a magyar nemzet régi alkotmányos szabad­ságával elválaszthatlanúl összenőtt és attól erőszakos esz­közökkel meg nem fosztható. Ez okból megváltoztatták a rendszert és számításukat többé nem a nyílt erőszakra, ha­nem a nemzet azon jó tulajdonságára alapították, melyet a költő igen találóan e szavakkal fejezett ki de ha vele bánni tudnak, az ingét is od'adja! ós a következés megmutatta, hogy a számítás az 1526 óta mindig egy és ugyanaz maradt, célhoz vezetett! Egy kis hízelgés hatásosabb nálunk a vérpadnál. A kormány gyeplőit I. József császár elhúnyta után az anya császárné (I. Lipót özvegye Eleonora Magdolna Theresia) majd a volt spanyol király, III. Károly ragadta meg. Utóbbi

Next

/
Thumbnails
Contents