Mikulik József: A Gömöri Ág. Hitv. Evang. Esperesség története 1520-1740. Pozsony 1917. (Magyar Protestáns Történelmi Emlékek 2.)

A gömöri ág. hitv. evang. esperesség története 1520-1741 - VIII. KORSZAK. A gömöri ág. hitv. ev. esperesség II. Rákóczy Ferencz felkelése alatt új alapon megalakúl és virágzásnak indúl. 1703-1711-ig.

A gömöri ág. hitv. evang. esperesség története. 131 Ratkón 1707 november 16-án az egyház látogatása alkalmával elrendeltetett, hogy minden születési, esketési és halálozási eset a tanuk, szülők és idő pontos megjelölésével az anyakönyvbe irandó (institutum est . . . ut omnes ... im matriculentur, Peceli 232 1.): miről az esperességi jegyzökönyvekben eddigelé szó nem volt, jóllehet az anyakönyvek vezetése már a 16-ik században is a lelkész egyik főkötelességét képezte.

1). Esperességünk minden izében magyar volt; a szövetkezett rendeknek minden az önkormányzatba nem ütköző intézkedése előtt meghajolt; abba is belenyugodott, hogy Rozsnyón a magyarság emelkedett túlsúlyra; a hódolati esküt, melylyel magát a magyar nemzet javának előmozdítására kötelezte, készséggel tette le; szó nélkül tűrte (1706 május 7-én), hogy a felső-sajói templom oltárát Szent István király, Géza fejedelem és Szent János evangelista (mint Szent István patrónusa) képe díszítse, holott 1707 február 11-én Nagy- Rőcén a pápista képek — imagines monasticae — kidobatását rendelte el (Peceli 307—308, 318, 326 1). A templomok ékességei közt találtam: 1706-ban az 1702ben épült rédovai fatemplom oltárán a szent háromság képét, 1707-ben Jolsván a nagy templomban'

2) a Megváltó és az apostolok képeit. Hosszúréten több király és püspök képét stb. (Peceli 307—308, 318, 326. 1.). F) A rozsnyói egyház. Miután a rozsnyói ág. hitv. evang. egyház e korszakban nagy szerepet játszott és viszontagságai a lezajlott felkelést is híven tükrözik vissza, nem lesz érdektelen, ha e korbeli állapotával tüzetesebben is megismerkedünk. E célból nézzük az 1706 május 10-én megejtett egyházlátogatás jegyzőkönyvét, mely szerint a superintendens a reggeli imádság után a nagy templomban

3) oltár elé lépett *) Az anyakönyvek vezetésére nézve az esperességi szabályok határozott utasítást nem foglalnak ugyan magokban, de azért a legrégibb idő óta az úgynevezett „egyházi könyv" minden egyházban megvolt és gondosan őriztetett. Ha a polgári hatóság igazolta, hogy valaki törvényes ágyból született: bizonyosan ezen egyházi jegyzőkönyv alapján történt. !

i) Jolsván a nagy templom, mely a piacon állott (in circulo locatum) kizárólag az evangélikusoké volt, a taploczai utcában lévő templom a 3—4 róm. kath. család tulajdonát képezte, míg a hradovistei fatemplom (templum ligneum in loco Hradoviste); melyben régi faragványokkal és képekkel díszített oltárt és szószéket talált az egyházlátogató superintendens, az evangélikusok és róm. katholikusok által közösen használtatott, 1707 február 9-én, Peceli 316-318 1. s) „Mely pedig hajdan a németeké volt !" sietett hozzá tenni a jegyző Pixiades György. 9*