Mikulik József: A Gömöri Ág. Hitv. Evang. Esperesség története 1520-1740. Pozsony 1917. (Magyar Protestáns Történelmi Emlékek 2.)
A gömöri ág. hitv. evang. esperesség története 1520-1741 - VIII. KORSZAK. A gömöri ág. hitv. ev. esperesség II. Rákóczy Ferencz felkelése alatt új alapon megalakúl és virágzásnak indúl. 1703-1711-ig.
A göiriöri ág. hitv. evang. esperesség története. 129 mint „nagy deák" 1707-ben Jolsvára kántornak hivatott meg (Szentkereszti 234—235, Peceli 316—318 1.). Végül említésre méltó, hogy esperességünk az eperjesi collegiumra is áldozatokat hozott és pl. 1708 augusztus 14-én ezen intézet javára nagyobb gyűjtést rendezett (Szentkereszti 374 1.). E) Vallásosság, erkölcsiség, hit, szokás, miveltségi állapot. Már fentebb mondtam, hogy esperességünk múltjával szakított és óriási lépésekkel haladt előre. Ezen haladást a közerkölcsiség terén is észlelhetni, a közbiztonság a folytonos harc és háború dacára jó lábon állott és az igazságszolgáltatás is jó kezekben volt. Midőn Galovicz János rozsnyói deák 1705-ben az iskolából a táborba indúlt, Rimaszombat területén lovat lopott ós rajta kapták, nemcsak elzáratták, de élete is veszélyben forgott 1), mi ha tekintetbe veszszük, hogy ez forradalomban és egy, a táborba készülő huszárral történt: mindenesetre jó bizonyíték! A hatodik parancsolattal még mindig ezer baja volt az egyháznak, de lassanként e tekintetben is korszerűbb nézetek lionosúltak meg. Míg pl. Stuhar Katalin csábítóját Juhász Mártont 1704-ben Fáy István murányi várkapitány közbenjárása dacára azért, mert az elcsábított leányt elvenni vonakodott, újból ós újból börtönbe vetették (Szentkereszti 268 I.), addig SZÍVÓS alias Remenik Sámuelt 1708-ban csupán arra kötelezték, hogy az elcsábított nőnek kellő nászajándékot adjon, a gyermeket magáénak ismerje és nagykorúságáig eltartsa (Szentkereszti 370 — 371 1.). E korszak elején tehát a csábító az elcsábított nővel való házasságra kényszeríttetett, mitől később eltértek ugyan, de azért még minden efféle eset szigorú fenyítékkel sújtatott. így rákosi születésű Katalin, a ki 1709-ben negyedízben esett meg, 3 vasárnapon át pellengérre állni ós a megbántott egyházat nyilvánosan megkövetni kényszerűit (Sexti Schmal. 16 1.). Hasonló haladás mutatkozik e korszakban az eljegyzés elbírálása körül. Özv. Csisko szül. Purtz Sófia 1704-ben Pocsubay Illésnek adott házassági Ígéretét visszavonván 7 aranynyal fenyíttetett ugyan, de új házasság kötésétől már el nem tiltatott. (Szentkereszti 239—240 1.) 1) Nevezetes e mellett az is, hogy az elfogott deák anyja az esperesBégnél könyörgött segítségért, mire Klivini István jolsvai tanító rögtön utasíttatott, hogy írjon Kajali Pál gácsi parancsnokhoz és az ifjút jó erkölcsi életére, tudományos képzettségére való tekintettel és mert remélhető, hogy belőle még hasznos honpolgár válhatik, pártfogásába ajánlja (Csetneken 1705 október 6-án Szentkereszti 304 1.). 9
