Mikulik József: A Gömöri Ág. Hitv. Evang. Esperesség története 1520-1740. Pozsony 1917. (Magyar Protestáns Történelmi Emlékek 2.)
A gömöri ág. hitv. evang. esperesség története 1520-1741 - VIII. KORSZAK. A gömöri ág. hitv. ev. esperesség II. Rákóczy Ferencz felkelése alatt új alapon megalakúl és virágzásnak indúl. 1703-1711-ig.
A gömöri. ág liitv. evatig. esperesség története. 127 látták bennük és a nép a tudtával és beleegyezésével is hozott határozatoknak sokkal jobban felelt meg, mint az előtt, mikor a lelkész nem a többség véleményére, hanem a „hagyom és parancsolom u-féle indokra támaszkodott. A lelkész különben élethossziglan választatott és özvegyének a fizetés negyedrésze biztosíttatott (Szentkereszti 319 és 385 1.); 6. a hivek rendszerint képviselet útján gyakorolták jogaikat az egyházban; ott hol, mint pl. Dobsinán, az egész lakosság ev. hitű volt, az egyházi hatóságot az évenként szabadon választott városi elöljáróság, illetve annak feje a városi bíró kezelte és így történt, hogy a bíró a legújabb időkig egyszersmind egyházi felügyelő, a városi gazda (Vormund) pedig egyszersmind egyházi gondnok (pénztárnok) volt, míg a mai presbyterium (egyházi tanács) jogait a György napján egybegyűlt közgyűlés (Georgitag) 1) gyakorolta; hol azonban az elöljáróság más hiten volt vagy részben más hitűeknek is köszönte hivatalát, ott az egyházi hatóságot a hívek közgyűlése és a többség által választott felügyelő (egyházfi) gyakorolta. így törtónt pl. Rozsnyón, hol nemcsak azért, mert a városi tanács az idótt jó részben róm. kath. volt, hanem azért is, mert a magyar ós német lakosság féltékenyen őrizte Külön állását és egyesülésről hallani sem akart; külön gyűlésezós és külön képviselet vált szükségessé. — Hogy a nemes ember született egyházi pártfogónak tekintetett és mint ilyen egyházának ós az esperessógnek külön jogosult tagja volt, már fennebb említettem. Az alapot, melyen egyháznak kormányzata most nyugszik, e korszakban vetették meg, lz ezentúl bekövetkezett üldözéssel ós jogfosztással már nemcsak a békeszerető lelkész, hanem a harcedzett, befolyását a megye gyűlésen úgy mint az országgyűlésen érvényesíteni képes világi ember is szembe szállott és az autonomia alapján hozott határozatnak többé nemcsak az ördöggel, pokollal ós más elhasznált dologgal fenyegető lelkész, hanem a hivek józan többsége is szerzett érvényt. És miután ezen alapot a II. Rákóczy Ferencféle felkelés teremtette, annak köszönjük azt is, hogy a hitújítás gyönyörű épülete 1711—1781 mikor azt a csendes üldözés láthatlan keze támadta és aláásta, össze nem omlott! D) A közoktatás. Esperességünk az iskolák ügyét e korszakban sem hanyagolta el és miután a lelkészi hatalom a tanítóval szemben csökkent és utóbbi már most a világiak támogatására *) Ezen közgyűlésen a városi közönség minden nagykorú férfitagja megjelenhetett és befolyását úgy az akkor megejtett tisztújításnál mint a világi dolgokkal (számadás tétellel stb.) vagy ezen tárgyalt egyházi ügyek elintézésénél érvényesíthette.
