Mikulik József: A Gömöri Ág. Hitv. Evang. Esperesség története 1520-1740. Pozsony 1917. (Magyar Protestáns Történelmi Emlékek 2.)
A gömöri ág. hitv. evang. esperesség története 1520-1741 - VIII. KORSZAK. A gömöri ág. hitv. ev. esperesség II. Rákóczy Ferencz felkelése alatt új alapon megalakúl és virágzásnak indúl. 1703-1711-ig.
A gömöri. ág liitv. evatig. esperesség története. 119 a tizedből mitsem akart átengedni, a fejedelem őt saját pénztárából 500 forinttal kárpótolja 1); a murányvölgyi templomok is risszaadattak. Murányalját ós Muránylehotát kivéve, hol az a népszámlálás eredményétől tétetett függővé és végül a garami templomok a katholikusoknál hagyatnak ugyan, de a vallásgyakorlat itt is teljesen szabadnak nyilváníttatik (Szentkereszti 300, 301, 307, 308 1.). 1705 október 6-án Láni Dániel f.-sajói tanító Sumjáczra és Polomkára küldetett, hogy az ottani lakósságot egy ág. hitv. ev. lelkész meghívására buzdítsa (Szentkereszti 304. 1.) és 1705 október 27-ón Rozsnyóra érkezett a szécsényi mezőn kiküldött biztosság, mely következő napon a nagy — azelőtt német — templomot Bodovini András superintendens, Pixiades György jegyző, a rozsnyói városi tanács és több világi ember ellenmondása 5*) dacára a többségben talált magyar lakósságnak adta át, mi a németeknek már azért sem tetszett, mert a kis — azelőtt magyar — templom javítást igényelt (ruinosum, Szentkereszti 306-307 1.). Másnap Veszverésre ment a biztosság, hol a templomot Mititzki Ferencz apát jelenlétében, a paplakkal, iskolával, harangokkal és egyéb tartozókaival szintén átadta az evangélikusoknak, kijelentvén azoknak azt is, hogy ezentúl sem a róm. kath plébánost fizetni, sem hitökkel ellenkező szertartásokban résztvenni nem kötelesek, 1705 november 4-én Murányalyán találjuk a biztosságot, hol a templomot a többségben talált evangélikusoknak moghagyta H) (Szentkereszti 307—308 1.). Betléren már 1705 december 10-ón Hrebenda Tóbiás személyében lutheránus lelkészt találunk, ugyanazon napon „más megyék példájára" havonként egy egy bojt nap jelöltetett ki 4) (Szentkereszti 310, 312 1.). A fejedelmi tanács ev. tagjai 1706 február 16-án Miskolczon egy országos érdekű rendeletet adtak ki, mely a superintendenseket, addig is míg általános zsinat tartatnék, az egyházak szorgalmas látogatására és a visszaélések beszüntetésére utasította. Különösen tiltotta, hogy minden falu más ós más ünnepeket üljön meg, egy ós ugyanazon helyen, habár nemzetiségre nézve különböző, kót egyház egymással ') Mily szépen jellemzi Rákóczy Ferenczet, hogy a viszály kiegyenlítése végett a magáéból áldozatot hozni egy percig sem késett! ') Roppant szomorú tény, hogy a rozsnyói egyház lf.54 óta magával meghasonlott. Ezen viszály lehetett főoka annak, hogy az egyház oly könnyen esett martalékul a jezsuiták cselszövényeinek. ') Semmi sem jellemzi jobban a biztosság igazságos eljárását mint az, hogy Murányalyán az akkori állapot megtartását rendelte el, miután megegyezni nem tudott. 4) Januáriusban : vízkereszt, februáriusban: gyertyaszentelő boldogasszony, márciusban : Reminiscere vasárnapja, áprilisban nagypéntek. A felszólítást ezen böjtnapok elrendelésére Szent Imrey gömörmegyei jegyző hozta el (a megyétől? Szentkereszti 312 1.).
