Mikulik József: A Gömöri Ág. Hitv. Evang. Esperesség története 1520-1740. Pozsony 1917. (Magyar Protestáns Történelmi Emlékek 2.)
A gömöri ág. hitv. evang. esperesség története 1520-1741 - VII. KORSZAK. A gömöri ág. hitv. ev. esperesség a lét és nem lét között. 1682-1703.
A gömöri ág. liitv. evang. esperesség története. 99 Kolonics Lipót, 1695 óta esztergomi érsek, Magyarország kevés megmaradt jogát sem tudta szívelni. Hadd kormányoztassék Magyarország is úgy mint Ausztria örökös tartományai I ebből indúlt ki, midőn 1695-ben a Bécsbe hivott magyar főurak és főpapok előtt kinyilatkoztatta, hogy Magyarország törvényeiben sok van, mi átdolgozásra szorúl, legjobb lesz az örökös tartományok törvényeihez alkalmazkodni! majd grófi, bárói, lovagi és más címeket igórt ha az ország túlságos igényeiről lemondana, állandó adót hozna be és Ausztria összes terheinek egy harmadát elvállalná ! Ezen nyilatkozatot azonban idegenkedéssel fogadták ós Széchenyi Pál kalocsai érsek a királynak is megmondta, hogy az országgyűlést, nem pedig a jelenlevőket illeti a törvényhozás. Az ország jövedelmei kimerültek, a sereg sokszor hiába várta — zsoldját ós kénye-kedve szerint zsarolt F.-Magyarországon is, hol kivált a köznép előtt még nem volt köztudomású, hogy Thökölyi Imre kora már vissza nem térhet. Ezen köznép néhány hajdú hadnagy által is feltüzeltetvón, agyonverte 1697-ben a pataki parancsnokot, majd Tokaji Ferenc ós Szalontai György vezérlete alatt bevette Tokajt, Patakot, hol az őrséget felkoncolta és Ónod elfoglalására indúlt: de csakhamar szétveretvén nagyobb részben Mármarosban és Moldvában talált menedéket. Az elnyomott hazában mindinkább terjedt az elégületlenség, többé nem Stambulból, hanem Párisból kapott táplálékot. 1699-ben január 26-án megköttetett a karlóczai béke, mely a török uralomnak Magyarországon véget vetett. B) A gömöri ág. hitv. ev. esperesség viszontagságai 1682 1703. Thökölyi Imre az 1682-ki hadjáratban egész FelsőMagyarországgal Gömör vármegyét is hatalmába kerítvén az ev. hitet itt is visszahelyezte régi jogaiba. Az elnyomott egyházak felszabadítása és az elűzött lelkészek hivatalba iktatása itt a murányi jószágigazgatóra, Leteney Mártonra bízatott, aki az esperesség 1682 szeptember hó 9-én Csetneken tartott gyűléséből a visszahelyezendő lelkészek következő jegyzékét vette: a hosszúróti egyház számára Lucae Jakab ochtinai tanító, a rőczei számára Czabani János csetneki tanító, a vizesréti számára Sexti András szlabosi tanító, a chisnói számára Sztehlo Mátyás felső-sajói tanító, a jolsvai számára Szentkereszti János csetneki lelkész, a süvetei számára Antoni György geczeli tanító, a baradnai számára Glosius János elűzött (exul) lelkész, a rákosi számára Barát András elűzött lelkész, 7*
