Mikulik József: A Gömöri Ág. Hitv. Evang. Esperesség története 1520-1740. Pozsony 1917. (Magyar Protestáns Történelmi Emlékek 2.)

A gömöri ág. hitv. evang. esperesség története 1520-1741 - VII. KORSZAK. A gömöri ág. hitv. ev. esperesség a lét és nem lét között. 1682-1703.

A gömöri ág. hitv. evang. esperesség története. 97 Február 16-án este történtek az első elfogatások és kínos vallatás után március 3-án a következő Ítéletet hirdették ki: „Zimmermann Zsigmond (városi tanácsos és a bezárt ev. kollégium felügyelője), Rauscher Gáspár (kereskedő), Keczer Endre (buzgó protestáns, kinek életét és 200.000 ft értékű vagyonát az amnestia és a város feladási pontjai biztosították) ós Baranyay Ferenc (városi tanácsos és az ev. kollégium egyik gondnoka) javai elkoboztatnak, jobb kezeik levágatnak ós aztán lefejeztetnek, mert a letett hűségesküt megszegvén Thökölyihez pártoltak, vele üzeneteket váltottak stb. stb.", mely borzasztó Ítélet március 5-ón végre is hajtatott; március 22-én Keczer Gábor (Endre fia), Sárossy Márton (Keczer Endre veje — úgy mint Zimmermann Zsigmond — ós Thökölyi egyik Munkács várába menekült tisztének fia). Fleischhakker György (1685-ben városi bíró), Medveczki Sámuel és Schönleben György (ugyanakkor városi tanácsosok) nyakaztatott le, Feldmeier Simon (az eperjesi őrség parancsnoka és 1686-ban Buda alatt a császár szolgálatában) öngyilkossággal kerülte ki az elmarasztalást, Feja György volt kassai bíró a kínpadon múlt ki; május 9-én Székely Endre, Weber Dániel, Bezzegh György, Radvánszky György (Zólyomból) Weber Frigyes (Eperjes városi tanácsos ós jegyző). Palásty Gábor (nyitrai nemes) ós Kovács György (kassai mészáros) feje vétetett. A börtönök megteltek és Caraffa még mindig tovább terjesztette kutatásait, hogy az árúlást és lázadást gyökerestűi kiirtsa; Jánoki Zsigmond, Géczi István (Thökölyi egykori követei) Fajgel Péter (volt kassai parancsnok) Szúnyogh Gáspár, Szirmay Miklós, Keczer Miklós fogva volt; Berthóty Ferencet ós Kende Mártont kinpaddal fenyegette Caraffa, ha késnek Csáky István és Károlyi László ellen vallomást tenni; hasonló fenyegetés érte Kálmanczayt, midőn Draskovich Miklós országbíró ellen vallani vonakodott! Caraffa nemcsak a magyar törvények értelmében nem járt el, hanem általában semmiféle törvényhez nem ragaszkodott, a puszta gyanút beigazolt ténynek vetto ós a kínpadon kierőszakolt vallomásokra támaszkodott, a miért is úgy Wallis ezredes, mint Fischer Mihály, kamaraigazgató birói tisztéről még március 20-án leköszönt. Midőn a szintén elfogott Roth János (beszterczebányai lakos) a kinpad kínjait kiáltván 10.000 tallér lefizetése után szabadon bocsáttatott ós Potenada Györgytől azt akarták kicsikarni, hogy nem csak a nádor, az országbíró ós a bán, hanem még badeni Hermán, a főhadi tanács elnöke is titkon Thökölyi híve: kiderült, hogy az olasz tábornok magán ellenségei ellen tört, gazdagodni akart ós ott is árúlást látott, hol ez képzelhető sem volt. Erre egy legfelsőbb parancs a további nyomozásokat beszüntette. 7