Mikulik József: A Gömöri Ág. Hitv. Evang. Esperesség története 1520-1740. Pozsony 1917. (Magyar Protestáns Történelmi Emlékek 2.)
A gömöri ág. hitv. evang. esperesség története 1520-1741 - VII. KORSZAK. A gömöri ág. hitv. ev. esperesség a lét és nem lét között. 1682-1703.
98 Alikulik József. Ezen tények eléggé igazolják, mily gyenge lábon állott akkor Magyarországon az egyéni szabadság, az élet- és tulajdonbiztonság! és legborzasztóbb az, hogy Bécs a közrémületből és a hadi szerencséből fegyvert kovácsolt, melylyel a magyar alkotmányt megsemmisíteni akarta és nagyobbára meg is semmisítette. Lipót keresztül vitte, mihez elődei annyiszor és mindig siker nélkül nyúltak: az 1687/8 évi pozsonyi országgyűlés eltörölte megfélemlítés és fenyegetés következtében az aranybulla záradékát, mely a nemzetnek a törvényt nem tisztelő fejedelem ellenében törvényes ellentállási jogot biztosított. A megszorított karok és rendek sok nógatás után és a folytonos nyomás alatt végre az eddig ellenzett örökös királyság elvét is elfogadták! A vallásszabadság eltörölve maradt, a jezsuita rend az országba befogadtatott de — Eszterházy Pál nádor birodalmi herceg lett! És elnémúlt a hazafiság, a nemzet beléfáradt a 200 éves küzdelembe, tompán tűrte a rendszabályozást, néma fájdalommal nézte a kitüntetéseket, melyekkel kiváló tagjait — Bécsbe édesgették! 1) A holtnak híresztelt Thökölyi Imre a csapáshoz, mely Magyarország alkotmányát az 1687/8 évi országgyűlésen érte, új reményeket fűzött. A kilátásban lévő török segélyre és a Caraffa Antal által rabigába hajtott Erdélyre mutatva Gyula környékéről fegyverre hívta régi híveit; de a nemzet fáradt volt, a török fegyverek dicsősége letűnt, Lipót király kitűnő hadvezérekkel bírt és hatalmasabb volt mint valaha! 1690-ben már nemcsak Magyarország főbb erősségei, hanem Bosznia, Szerbia és az Al-Duna is a császár birtokában voltak. Rövid idő múlva megváltoztak ugyan a dolgok, Apafi 1690 ápril 15-én meghalt és a porta Thökölyi Imrét nevezte ki Erdély fejedelmévé, a ki a zernyesti fényes győzelem után a keresztyénszigeti mezőn a három erdélyi nemzet fejedelemnek el is fogadott de szerencsecsillaga nem sokáig ragyogott, a badeni őrgróf Erdélyből kiszorította és Havas alföldre menekült! A török ezalatt ismét összeszedte erejét és visszafoglalta Nándorfehérvárt, Nissát, Viddint és Szendrőt; Lipót pedig, aki folyvást pénzzavarban volt és a franciák ellen is védekezni kényszerűit, nem nagy akadályt gördíthetett a nagyvezér útjába és Bécsben már azt hitték, hogy Erdély is, Magyarország is veszendőbe megy! De a végzet máskép akarta! a nagyvezér Nándorfehérvár bukása után nem élt a kedvező alkalommal, nem fogott nagyobb vállalatba, sőt hírt vévén, hogy Thökölyi Erdélyből kiszorúlt, ő is visszatért Ruméliába. Ezentúl 1699-ig változó szerencsével folyt a török elleni hadviselés. ') A legtöbb magyar grófi- és bárói korona a szomorú években készült.
