Bognár Endre: A második huszonöt-év a Magyarhoni E. E. E. Gyámintézet történetéből. 1885-1910. Pápa 1910.

VIII. Fejezet

VIII. FEJEZET. (Protestáns theol. akadémia Japánban. — Hunfalvy Pál. — Az 1892. évi állami költségvetés tárgyalása. — A Gusztáv Adolf-egyesület lipcsei főegyletének gyűlése Delsnitzben. — Dr. Fricke-ünnepély — Dr. Fricke-alapítvány a magyarhoni e. e. e. gyámintézetnél. — A szórványhelyek kimutatása a dunáninneni egyházkerületben. — A magyarhoni e. e. e. gyámintézet nyíregyházi és nagykanizsai gyűlése.) Miután történetünkben az 1892-dik esztendőnél tartunk, általános érdekénél fogva érdemesnek vélem megemlíteni, hogy előző évben Japánban, Tokió városában protestáns theologiai akadémiát nyitottak, melyen a japán nyelven kívül németül és angolul is adnak elő. Ugyanabban az esztendőben hunyt el HunfalyyPál 1891 nov. 30-án Budapesten 82 éves korában. Folyó Í910. é\T március 12-én mult 100 esztendeje, hogy a magyar nyelvtudománynak, néprajznak és történelemnek ez a nagy alakja Nagyszalókon, Szepesmegyében született. — Hunfalvy „minden gondolatában tudós, minden érzésében magyar". Mégis nem fitogtatta az ő tudományát nem hirdette fennen hazafiságát. Utolsó szavai azok voltak, amelyeket magyar tudós akadémiai tagságának 50 éves jubileumakor 1891 nov. ! 28-án Xántus János üdvözlőbeszédére feleletül adott: „A hosszú élet Istennek ajándéka és akinek e nagy ajándék jutott és azt haszontalanságokkal elfecsérli, nem érdemes erre az ajándékra Aki pedig valami hasznos munkával tölti idejét, az kötelességét teljesítette". Hunfalvy Pál holtteste az akadémia oszlopcsarnokában nyugodott halottaságyon, onnan temették nagy pompával 1891 dec. 2-án. A magyarországi ág. hitv. evang. egyetemes egyház kebelében maga állított hűlelkü nejével együtt mindkettejüknek ércnél is tartósabb emléket, miről az 1909. évi egyetemes gyűlés jkönyve tesz említést azzal, hogy „Hunfalvy Pál" nevét viselő alapítványukat 1907 szept. 28-án elhunyt neje Röck Karolina végrendeletileg 80.000 koronára egészítette ki evang. theologusok számára. Ha nem tartozik is szorosan a gyámintézet történetéhez, korfestés tekintetében nem mellőzhetjük a következőket: A római katholikus klérus évrőlévre az állami költségvetés tárgyalásakor kifogásolta az országgyűlésen úgy a vallási és tanulmányi alap állami kezelését, mint a budapesti m. kir. Tudományegyetem állami jellegét. Mindannyiszor a vallás- és közoktatásügyi miniszter szokta megadni rá a kellő feleletet, mely szerint az 1848. évi törvény-