Bognár Endre: A második huszonöt-év a Magyarhoni E. E. E. Gyámintézet történetéből. 1885-1910. Pápa 1910.

IV. Fejezet

— 41 — világi elnökének, 1907-ben pedig egyhangú lelkesedéssel világi elnökévé választotta az elhunyt báró Radvánszky Béla zászlós-úr helyébe. Fényes pályát futott meg Láng eddig is, a nagy emberek, a kiváló államférfiak soraiban. De mert élete napja még mindig emelkedőben van, reménylhetőleg nagy feladat várakozik jövőben is higgadt államférfiúi böl­csességére, úgy a trón, mint a haza szolgálatában. Legutóbb az 1909-ik esztendő vége felé, mikor a hajó már végkép megfeneklett és a kormányosok tanácsokban megfogyatkoztak, a tenger és a hab pedig egyre jobban zúgni kezdett : akkor is igénybe szerették volna venni az ő szolgálatát, hogy mint „grata persona", az udvarnál egy „átmeneti" kormány élén közvetítsen király és nemzet között, és a békés kibontakozást ezáltal elősegítse. Úgy de erre Láng nem volt kapható, hogy amit mások elrontottak, azt ő vegye kezébe s arra vesztegesse sisiphusi munkában államférfiúi alkotó erejét egy „átmeneti kormány" élén. Vezérférfiak a bányai egyházkerületi gyámintézetnél : Sárkány Sámuel, Laakó Károly, Famler Q. Adolf, Földváry Mihály, Radvánszky János és dr. Radvánszky György. Sárkány Sámuelt négy izben választotta meg a bányakerületi gyám­intézet elnökének. így Sárkány 1873-tól 1891-ig, vagyis püspökké választá­sáig szolgálta a gyámintézetet. Ugyanis 1872-ben a szuperintendens válasz­tásnál egy szavazattal kisebbségben maradt, mígnem 1891-ben Szeberényi elhunytával ő nyerte el a bányakerület bizalmából a püspöki hivatalt, mit 1905-ig viselt. Akkor azonban lemondott róla és visszavonult pilisi magá­nyába, hogy ott mint „miles gregarius" legeltesse az Urnák nyáját. Sárkány még mint fiatal pap feltűnt a világ szemében az ő ékesszólásával, s éveinek szaporodtával e talentumát még inkább gyarapította, úgy hogy utolsó nyilvá­nos szereplésekor 1906-ban az aradi evangélikus templom felszentelésén ékesszólásával még mindig gyönyörködtette hallgatóit, egészen magával ragadta Aradot, a 13 vértanú városát, oly szépen, ifjúi tűzzel, lelkesedéssel beszélt a már akkor nyugalomba vonult főpap. Laakó Károly (1892—1902) egyenes jellem volt. Mintha csak testtartása és beszéde is ez után iránylódott volna. Budapesten végezte a theológiát, az akkori közös protestáns theológián. Mesterei voltak, kiknek ajakáról gyönyör­rel leste az isteni igét : a nagy Székáts, Török Pál és Ballagi Móric. — Mielőtt Kecskemétre ment volna papnak, tanulmányai befejeztével Lónyay Menyhért házához került nevelőnek. Az itt magába szítt magasabb légkörű levegő megtetszett rajta későbben is. Tanítványával beutazta egész Német­országot. Az ott szerzett tapasztalatokat értékesíteni tudta később kis eklézsiá­• jában. A gyámintézetnél az ő vőtársának, Sárkánynak lépett a nyomába, mint bányakerületi gyámintézeti egyházi elnök. A jó Laukóra 1903-ban Famler Gusztáv Adolf következtt. Famler rajon­gással szereti a gyámintézetet, sokat-sokat tesz érte. Mindenüvé ir, mindenütt zörget a szivek ajtaján, azzal a kéréssel : Adjatok ! Adjatok I Abból, amit az

Next

/
Thumbnails
Contents