Bognár Endre: A második huszonöt-év a Magyarhoni E. E. E. Gyámintézet történetéből. 1885-1910. Pápa 1910.

IV. Fejezet

— 41 — világi elnökének, 1907-ben pedig egyhangú lelkesedéssel világi elnökévé választotta az elhunyt báró Radvánszky Béla zászlós-úr helyébe. Fényes pályát futott meg Láng eddig is, a nagy emberek, a kiváló államférfiak soraiban. De mert élete napja még mindig emelkedőben van, reménylhetőleg nagy feladat várakozik jövőben is higgadt államférfiúi bölcsességére, úgy a trón, mint a haza szolgálatában. Legutóbb az 1909-ik esztendő vége felé, mikor a hajó már végkép megfeneklett és a kormányosok tanácsokban megfogyatkoztak, a tenger és a hab pedig egyre jobban zúgni kezdett : akkor is igénybe szerették volna venni az ő szolgálatát, hogy mint „grata persona", az udvarnál egy „átmeneti" kormány élén közvetítsen király és nemzet között, és a békés kibontakozást ezáltal elősegítse. Úgy de erre Láng nem volt kapható, hogy amit mások elrontottak, azt ő vegye kezébe s arra vesztegesse sisiphusi munkában államférfiúi alkotó erejét egy „átmeneti kormány" élén. Vezérférfiak a bányai egyházkerületi gyámintézetnél : Sárkány Sámuel, Laakó Károly, Famler Q. Adolf, Földváry Mihály, Radvánszky János és dr. Radvánszky György. Sárkány Sámuelt négy izben választotta meg a bányakerületi gyámintézet elnökének. így Sárkány 1873-tól 1891-ig, vagyis püspökké választásáig szolgálta a gyámintézetet. Ugyanis 1872-ben a szuperintendens választásnál egy szavazattal kisebbségben maradt, mígnem 1891-ben Szeberényi elhunytával ő nyerte el a bányakerület bizalmából a püspöki hivatalt, mit 1905-ig viselt. Akkor azonban lemondott róla és visszavonult pilisi magányába, hogy ott mint „miles gregarius" legeltesse az Urnák nyáját. Sárkány még mint fiatal pap feltűnt a világ szemében az ő ékesszólásával, s éveinek szaporodtával e talentumát még inkább gyarapította, úgy hogy utolsó nyilvános szereplésekor 1906-ban az aradi evangélikus templom felszentelésén ékesszólásával még mindig gyönyörködtette hallgatóit, egészen magával ragadta Aradot, a 13 vértanú városát, oly szépen, ifjúi tűzzel, lelkesedéssel beszélt a már akkor nyugalomba vonult főpap. Laakó Károly (1892—1902) egyenes jellem volt. Mintha csak testtartása és beszéde is ez után iránylódott volna. Budapesten végezte a theológiát, az akkori közös protestáns theológián. Mesterei voltak, kiknek ajakáról gyönyörrel leste az isteni igét : a nagy Székáts, Török Pál és Ballagi Móric. — Mielőtt Kecskemétre ment volna papnak, tanulmányai befejeztével Lónyay Menyhért házához került nevelőnek. Az itt magába szítt magasabb légkörű levegő megtetszett rajta későbben is. Tanítványával beutazta egész Németországot. Az ott szerzett tapasztalatokat értékesíteni tudta később kis eklézsiá• jában. A gyámintézetnél az ő vőtársának, Sárkánynak lépett a nyomába, mint bányakerületi gyámintézeti egyházi elnök. A jó Laukóra 1903-ban Famler Gusztáv Adolf következtt. Famler rajongással szereti a gyámintézetet, sokat-sokat tesz érte. Mindenüvé ir, mindenütt zörget a szivek ajtaján, azzal a kéréssel : Adjatok ! Adjatok I Abból, amit az