Bognár Endre: A második huszonöt-év a Magyarhoni E. E. E. Gyámintézet történetéből. 1885-1910. Pápa 1910.
II. Fejezet
— 34 — a jövőben is nem úgy kénytelen cselekedni, ahogy lehet, hanem amint kell. Sérteném önérzetét, ha igaz hazafiságát bizonyítgatnám ; hisz nyitott könyv e tekintetben is főtisztelendőségednek élete s köztudomású dolgokat bizonyítani felesleges. Mindezeknél fogva emlékezetes e mai nap, nemcsak főtisztelendő Úrra, de az egyházkerületre nézve is, s méltó, hogy emlékkel megjelöltessék ; de nem lehet az fénylő ércből s ragyogó drágakövekből, mert ez puritán egyszerűségünkkel össze nem egyeztethető. De hisz van nekünk, mi ércnél fényesebb, drágakőnél ragyogobb, mely a szellem fényével bevilágítja a tudatlanság setétségét, felderíti a vakhitnek homályát s ez a mi : szentkönyvünk, a Biblia! Fogadja ezt tőlünk főtisztelendőséged e nap emlékéül! Hisz e könyv volt az, mely mint ifjút egyházunk szolgálatára lelkesíté, — mint férfiúnál fokozta, acélozta erelyét protestáns egyházunkért való küzdelmeiben, s az aggkorban ez adja meg az élet félboldogságát, a léleknek nyugalmát Fogadja tőlünk ezt azon szivből eredő kívánsággal, hogy a mindeneknek Ura engedje meg, hogy ép testtel, ép lélekkel még soká szolgálhassa az Urnák oltárát, protestáns egyházunkat és a magyar hazát!" Káldy üdvözlete után a magyarhoni e. e. e. gyámintézet nevében Zelenka Pál beszélt : „Térj haza tieidhez és beszélj ! Mondd, mily nagy dolgot cselekedett veled az Úr, mennyire megkönyörült Ő rajtad". Urunk, Megváltónk ezt a tanácsát elfogadta, követte, nemcsak az evangyélmi férfiú egykor, aki gyötrő kínjaitól megszabadíttatva ; hálából követni akarta szabadítóját az Urat, hanem az egyetemes gyámintézet is, midőn 27 évig történt vándorlás után nem először tér haza ide övéihez, s beszél nagy dolgokról, amelyeket cselekedett vele az Úr. Hazatért ide szülőföldjére s a kezdőkor emlékeinek hálája alatt beszél hálatelt érzelemmel kegyelemről, amellyel őt az Isten a szeretet szelleme által megtartotta, segítségről, amellyel törekvéseit megszentelte, feladatát megáldotta. Hazatért most ide ... s első oltárának ezen zsámolyán, akna-útjának ezen bejáratánál leborúl imádattal, feltekint hivőleg, felkiált áldólag: „Nagy az Úr, hatalmas és kegyelmes, mindvégiglen tart az ő irgalmassága!" Hazatért csakugyan. Az új korszak reggelén, e kerület fellegvárában tüzetett ki az első zászló 1857-ben Sopronban, vérpiros betűkkel e felirattal: „Egymás terhét hordozzátok és úgy töltsétek be a Krisztus törvényét". Az éles szemek ezt Budapesten és Kőszegen, Eperjesen és Pozsonyban, Győrött és Losonczon csakhamar meglátták. A lobogótársak e bércfokon csakhamar kitüzettek, s új élet támadt, új sereg esküvék ez új zászlók alá. Élő alakot nyert az egyházmentés és építés vezérelve a gyámintézetben. Hazatért csakugyan. Ezen egyházkerület köz gyűlése mondt a ki 1860 máju s 31-én__KőszeggnLels ő ízb en, " hogy legyen gyám intéze t ! Központi bizottmányt alakított s azt az eszme megvalósításával megbízta. Ë kerület közgyűlésén, Győrött 1860 augusztus 24-én alakult meg az első gyámintézet. E kerület programmja vált Budapesten (1860 május 22-iki egyetemes gyűlésen) az egyetemes gyámintézet programmjává. Hazatért tehát. Huszonhét év multán most mutatja be magát e kerület törvényes képviseletének először, s ugyancsak itt e fénytelepen, ahól ép ma 27
