Bognár Endre: A második huszonöt-év a Magyarhoni E. E. E. Gyámintézet történetéből. 1885-1910. Pápa 1910.
XVII. Fejezet
— 153 — volt Trübaunak első ev. lelkésze. De e gyülekezet nein sokáig virágzott, 1623-ban elűzték lelkészüket és földesurok bujdosóvá lett ; Trebnitz Csehországban a a Kostiálhegy tövében fekszik, régi várromokkal. A vár tulajdonosa a 30 éves háború előtt a hires sulewitzi Kapler család volt, kik közül az utolsót : Kapler Gáspárt 21 más evang. társával a fehérhegyi csata után 1651 junius 21-én kegyetlenül felkoncolták, 86 éves korában a városház előtti téren. Humboldt Sándor Trebnitzrő! és vidéke természeti szépségéről elragadtatva irja, hogy üde, mint a harmat és szép, mint a hajnalhasadás. Kürbitz. Az osztrák mozgalom tulajdonképen innen indult ki, azáltal, hogy dr. Eisenkolb közjegyző 1898 dec. 18-án Teplitzben az evang. hitre nyilvánosan áttért. És ezzel az evang. istenitisztclet Karbitzban 266 év után újból felilledt. Az Obersedliczi gyülekezet 1899 febr. havában keletkezett, olyanképen, hogy 80 róm. kath. egyháztag evangélikussá lett. Trautenau a „Schneekoppe" hegyalján épült, hol 1866 óta a Gablenz és Kapelhegy ormai körül sok német vitéz alussza utolsó álmait. A gyülekezet 1900 okt. 8-án keletkezett. Akkor szólaltak meg a néma hősök fölött legelőször az ottani protestáns templom harangjai. 1901 okt. 1-én a német G. A.-egylet Kölnben tartotta évi főgyülését, hol a világ mind a négy tájékáról az érdekeltek megjelentek. Köln régi, nagyjelentőségű város a Rajna mellett. A kereszténység korán kiszorította innen a pogányságot. Még mielőtt Nagy Konstantin császár a keresztény hitet felvette volna, már itt rendezett gyülekezettel találkozunk. Az az 50 római vitéz katona a thebaei légióból, kiket Afrikából és Galliából hoztak át, itt pecsételték meg Gereonnal az ő keresztény hitüket, mert nem akartak a pogány isteneknek áldozni. Ahol elestek, emlékükre a keresztények kápolnát építettek. Később e kápolnából nőtte ki magát a „Gereon"-templom. Kölnben történt meg az is, hogy a hunnok Attila vezérük alatt vérfürdőben fojtották meg a keresztényeket 451-ben. Vad idők voltak ezek és a rá következő V. és VI. század, mikor a keresztények szelid erkölcsei is elfajultak. De egyúttal ez vetette meg az egyház meggazdagodásának alapját. A nagyok, az előkelők, hogy az Isten haragját elfordítsák fejük fölül, gazdag ajándékokkal halmozták el az egyházat. Ez tette lehetségessé, hogy oly nagy alkotásokba kaphattak, minő a híres kölni dóm, melynek építését 1248-ban kezdték meg és csak 1880-ban fejezték be teljesen. A kölni gyűlés egyik fénypontját dr. Baltik püspök szereplése képezte, ki ez alkalommal a magyarhoni e. e. e. gyámintézetet képviselte. Mindjárt a gyűlés megnyitása után az elnök Baltik püspöknek adta át a szót, ki átnyújtván a magyarhoni e. e. e. gyámintézet ünnepi ajándékát, 1600 koronát vert aranyakban, hatalmas beszédet tartott. „1860 óta — úgymond — mikor a G. A.-egylet segítségével Magyarországon az első evang. templomot Laázon felavattuk, a magyarországi viszonyok sok tekintetben megváltoztak." Azután felsorolta mindazon fontos teendőket, melyek jövőben ránk várakoznak és azokat a G. A.-egylet hathatós támogatásába ajánlotta. 1 1 L. e feltűnő beszédet : Gyámintézet XiX. évf. 3. számában.
