Bognár Endre: A második huszonöt-év a Magyarhoni E. E. E. Gyámintézet történetéből. 1885-1910. Pápa 1910.
XVII. Fejezet
— 154 — A dunántúli evang. egyházkerület 1907 nov. havában Sopronban fényes ünnepet ült. Ekkor ünnepelte a hires soproni evang. Lyceum fennállássának 350-dik évfordulóját. E szép ünnep nem érte már életben az intézet egyik legrégibb és legjelesebb tanárát, ki meghalt 1902-ben, mindjárt az év elején. És ez a mi felejthetlen Müllner Mátyásunk, ki 1848-tól majd élete végéig nemcsak nagyeszű tanára volt az intézetnek, de egyúttal gondos nevelő atyja is az ifjúságnak. Különösen a szegénysorsú, de jómagaviseletü és szorgalmas tanulókra volt nagy gondja. Mint ephorus ezeknek már a Il-ik osztálytól kezdve ingyen asztalt teríttetett az alumneuinban. Valóságos pátrónusok volt nekik. Azért is nagy, nemes lelked megtért az Alkotó kezébe, de sírodon kihajtott és örökre zöldéi a halhatatlanság babérfája. A magyarhoni e. e. e. gyámintézet 42-ik évi közgyűlését 1902 szept. 13. és 14-én Kőszeg városában tartotta, mely alkalommal a szives vendéglátó város szeretetének nem egy tanújelével fogadta az érkező vendégeket : a magyarhoni e. e. e. gyámintézetet és a Luther-társaságot. Küldöttség ment a városból a vendégek elé egész Szombathelyig ; az egész város zászlódiszt öltött ; a város előkelő lakosai feltárták palotáikat és szívesen látták maguknál lakáson a hozzájuk érkezett idegen vendégeket; az összes kőszegi hírlapok megszólaltak s ünnepi hangon hozsannát zengtek a magyarhoni e. e. e. gyámintézetnek és Luther-társaságnak, — dicshimnuszaikat azzal kezdvén : „Ősrégi városunk üdvözöl titeket, az a Kőszeg, mely a XÜI-ik században a tatárjárást kiheverte ... a németújvári grófok egykori hírhedt fészke ... hol Nagy Lajos dicső királyunk egész udvarával és később Mátyás, az igazságos élt víg életet, utóbbi itt egy forintért királyi lakomát csapott; az a Kőszeg, mely 1490-ben Ausztria kezére jutott s másfél századon át osztrák uralom alatt nyögött, de szivében, lelkében megőrizte a magyar hazaszeretetet. Az a Kőszeg, mely Jurisich Miklós halhatatlan emlékű városa, ki 1532-ben II. Soliman hatalmas és győzelmes seregét megállította; az a Kőszeg, mely 1554-ig a kath. vallás hive, 1560-ban Kálvin, majd meg Luther követője lesz". „Örömmel látunk titeket, kik elhoztátok közibénk az evangélikus egyház Gyámintézetét, hogy megismerjük a ti sziveteket és lássuk : mennyi jóság, részvét, könyörület és felebaráti szeretet lakik benne és sugárzik ki annak minden pórusából." Szeptember 13-án este Payr S ándor felolvasást tartott, másnap ő magyarul, Lőw Fülöp németül prédikált a kőszegi evang. templomban. A felolvasás tárgya: „Kőszeg és vidéke evang. egyházunk történetében". Felolvasó mindenek előtt Jurisichnek és a vele harcolt kőszegi polgárok emlékének adózik hazafias kegyelettel. „De Kőszeg — úgymond — az evang. Sionnak is egyik legrégibb vára, mely leányiskolájával, diakonissza-egyletével és a belmissió munkáival ma is evangéliomi feladatának magaslatán áll és irányt jelöl. A három korszak (első virágzás, elnyomatás és újraéledés), melyet egyházunk a
