Bognár Endre: A második huszonöt-év a Magyarhoni E. E. E. Gyámintézet történetéből. 1885-1910. Pápa 1910.

II. Fejezet

— 12 — Az Ivánkák családfája amúgy is nagyon érdekes, azért is ide átültetem „Az Ivánkák Ivánc lovag leszármazottjai, ki II. Endre királyt a szentföldön Bén-Muszafir, szaracén vezér kezéből kiszabadítá, azáltal, hogy a királyra mért csapást felfogá és a vitéz testőr suta kezével úgy vágott a szaracénhoz, hogy annak a feje a lábához esett. Azután kiszabadítván a királyt a lova alól, a saját lovára ülteté fel. — Hogy ez valóban így történt, azt az Ivánc vitéztől eredő Ivánkák ármálisaiban meg lehet találni. Ezért kapták a királytól az ősi birtokot Felsőmagyarországon, amelyen az átfutó patakot ma is „Jor­dánnak" hivják, — a völgyet, amelyet átszel, a „Hebron völgyének", a teme­tőt „Golgothának", a hegyoldalt „Czédrusok hegyének" a palesztinai viselt dolgok örök emlékére (Minden poklokon keresztül. 164—165. oldal. Jókai.)" A fentebbiekből tudjuk, hogy C^ékus és Ivánka lemondásával a szava­zás elrendeltetett. — A beadott szavazatok felbontatván, a szavazatbontó bi­zottság 1886 szept. 23-án kelt jegyzökönyvében nagy örömmel jelenti, hogy a magyarhoni e. e. e. gyámintézet egyházi elnökévé Zelenka Pált, világi el­nökké pedig báró Radvánszky Bélát választotta. Zelenka Pál ősnemesi család ivadéka „kutnai és eörvistyei" előnévvel. Ősei a husszita harcok idején Ziska hadával jöttek be az országba s egyikük, ki a husszita hadseregben kapitányi rangot viselt, beállott Mátyás király világ­hírű „feketehadseregébe", hol vitézségével annyira kitüntette magát, hogy a király magyar nemességet adott neki „kutnai" előnévvel és a nyitramegyei Kutnát örökbirtokúl. A reformáció elterjedésével Magyarországon a Zdenka-család is evan­gélikussá lett s buzgó papokat adott az evangélikus egyháznak. Ilyenek vol­tak Zelenka György 1670, Zelenka János 1672, utóbbi zólyomi főesperes és szuperintendens-jelölt, Zelenka Dániel csehbrezói, majd meg vanyarczi lelkész és nógrádmegyei főesperes, Zelenka Pál édesapja. — Zelenka Pál 1839-ben augusztus 19-én Nógrádmegyében Csehbrezón született. Áldottlelkü édesanyja Benedikty Mária papleány. Zelenka Pál tanulmányait Aszódon, Selmeczen és Pozsonyban végezte. — 1859-ben külföldre ment a jénai egyetemre, honnan visszatérve Szügyön nevelősködött Szilassy Miklós házánál. — 1862-ben Székáts mellé került káplánnak. A kitűnő főpap oldala mellett két évet töltött, amely idő alatt főnökének legnagyobb segítségére volt a gyámintézet ügyeinek vezetésében. — 1864-ben megválasztotta őt az irsai gyülekezet papjának, honnan rá két évre a miskolcziak vitték el őt papjuknak. Azóta folyton ott működik s gyülekezete körében csudákat művelt, miről „Évkönyveik" tehetnek bizonyságot. Ugyanis a gyülekezet pénzviszonyait rendezte, az egyháznak majdnem a semmiből százezrekre menő vagyont szerzett, templomot, paplakot, iskolát és egy nagy bérházat építtetett. Ilyen munkás, tevékeny férfiú észre­vétlenül nem maradhatott. Kiváló szolgálatait, munkaképességét csakhamar mások is siettek igénybe venni, majd az esperesség, majd meg az egyház­kerület. De legtöbbet munkálkodott a magyarhoni e. e. e. gyámintézet terén. Itt szerezte meg rá az érdemet, hogy a tiszai egyházkerület 1890-ben püspökévé

Next

/
Thumbnails
Contents