Bognár Endre: A második huszonöt-év a Magyarhoni E. E. E. Gyámintézet történetéből. 1885-1910. Pápa 1910.

II. Fejezet

— 13 — választotta. Mint püspök részt vett a német császár kíséretében a szentföldön is 1898 október 31-én, mikor az első evang. templomot Jeruzsálemben felavatták s a felavató beszédet a nagy Imperator tartotta. E hosszú nagy útra, melyen a püspököt a császár több izben előzékenységével kitüntette, fiát dr. Zelenka Lajost is magával vitte, ki jelenben a m. kir. kúriánál tanácsjegyző. Báró Radvánszky Bélát Zsilinszky Mihály 1907 szeptember 28-án Győrött tartott emlékbeszédében eképen jellemezte : „Az evang. egyház hü fiainak küzdő serege egy oly oszlopos férfiúval kevesbedett meg a múlt év folyamán, aki zaj nélkül, de áldásosán működött az Úrnak szőllejében. Egyetemes evang. gyámintézetünk élén 20 éven keresztül kitartó buzgalommal és igaz evang. szellemben működött, aki úgy a társadalmi, mint a politikai, úgy az egyházi, mint a tudományos közélet terén tiszteletreméltó nevet vivott ki magának. — Gyámintézetünk elhunyt elnöke azon szerencsések közé tartozott, kiknek családjuk százados érdemei és alkotásai erős, szilárd alapot nyújtottak arra, hogy akadály nélkül biztosan működhessenek embertársaik javára. Zólyomvármegye polgári és egyházi dicső története összenőtt a Radvánszkyak közhasznú tevékenységével. Sőt a családnak nem egy tagja ott küzdött, ahol a hazának sorsa, a nemzet léte és nemléte felett kellett dönteni. Némelyek a hősök babérkoszorújával, mások az eperjesi törvényszéki mártírok szenvedéseivel, mig egyesek a tudomány és művelődés iránti lelkesedésükkel tűntek fel. E kiváló magyar család tagjai nem úgy nőttek fel, mint az erdők százados tölgyei, melyek észrevétlenül nőve lettek hatalmasokká. Ezek a közélet viharainak zajában, kiemelkedve a köznapi társak fölé, a családikör szentélyén kivül ott tündököltek, ahova a haza és az evang. egyház szent érdeke hivta őket. Báró Radvánszky Béla gyermekkorától fogva kiváló érzékkel birt a tudományok iránt. Születése olyan időre esik, melyben a magyar nemzet elkeseredett önvédelmi harcot folytatott Ausztriával és a vele szövetkezett Oroszország nyers hadaival. Atyja Radvánszky Albert, anyja Bárczay Karolina. A szerető anyának gondja alatt nőtt fel, mivel atyját már 8 éves korában elveszítette. A páratlan jó anya, derék nevelők segítségével magára vállalta a házi nevelés terhes, de áldásos feladatait és kötelességeit. Fiait: Gézát és Bélát saját szemei előtt akarta látni, hogy értelmüknek és kedélyüknek irányát ő határozhassa meg. Mert a világosi katasztrófa után bekövetkezett gyászkorszakot és ennek nyilvános iskoláit épen nem tartotta alkalmasoknak a valláserkölcsi és hazafias erények ébresztésére. Csak mikor az abszolutizmus sötét felhője elvonult hazánk egéről, mikor gyermekeinek a hatvanas években a főgimnáziumi osztályokba kellett lépniök, akkor határozta el magát az anya arra, hogy fiait a budapesti nyilvános protestáns iskolákba adja... Radvánszky Béla az érettségi vizsgának letétele után, a közélet terén nagy érdemeket szerzett nagybátyjának, a zseniális Radvánszky Antalnak, a negyvenes években hírneves követnek, majd Zólyomvármegye főispánjának befolyása alá került. Ez egészítette ki és fejezte be az anyagi gyöngéd neve-