Bognár Endre: A második huszonöt-év a Magyarhoni E. E. E. Gyámintézet történetéből. 1885-1910. Pápa 1910.
VIII. Fejezet
— 103 — van körünkben. Képviselői ez áldott intézetnek, drága ünnepelt vendégeink, dr. Fricke, dr. Pank! Ti nem értitek szavamat, előttetek ismeretlen a nyelv, melyen szólok, — de szivemre tett kezem értesse meg veletek, hogy szivemből beszélek. Legyetek üdvözölve szivből, melegen ! Mondjátok meg küldőiteknek, hogy az emberi hozzátételek salakjától megtisztított evangyéliom világa nekünk is drága kincsünk, mi is lelkesen valljuk és mondjuk Péterrel : (Játi. 6 r, s) „Uram kihez mennénk!? Örökéletnek beszéde vagyon nálad". Mi is valljuk, hogy „az örökéletnek e beszédén kívül nincsen más evangyélium !" (Gal. 1 7). Mondjálok meg nekik, hogy a reformáció, ha nálatok rengett bölcsője, vérkeresztséget nálunk nyert, mártírok vérével vannak annak elvei szivünkbe beégetve ; mondjátok meg, hogy áldott egyletetek bőkezű adományait nem méltatlanokra pazarolja itt.—Jer! jer! ünneplő gyülekezet, örömkönnyek közt áldozzunk az elismerő hála adójával az áldott, egyházmentő egyletnek, mely azokat, kik őt itt képviselik, most sem küldötte üres kézzel . . . egy okkal több, hogy meghajtsuk előtte s küldöttei előtt vihartépte zászlónkat!" . . . Azzal a nyilatkozattal zárom beszédemet, hogy a magyarországi evang. egyház emelkedő fejlődés alatt áll s nagy jövőnek néz elébe . . ." A jeles beszédért a jelen volt Baltik püspök mondott köszönetet, arra kérvén az Elnökséget: látogassanak el hozzánk jövőre is, mint a mi vendégünk, barátunk, testvérünk, atyánk és tanácsadónk. A magyarországi ág. hitv. evang. Zsinat alkotásairól sem felejtkezett meg, midőn ide vonatkozólag a következőket mondotta : „Zsinatunkon az ágost. hitvallást nem érintettük, az egyházközségek autonómiáját sértetlenül meghagytuk, a lelkészi karnak az őt megillető állást biztosítottuk, a püspököknek a presbiteriális alkotmány formái közt mindennemű szereplési kört nyitva hagytunk, az iskolákat az egyházhoz szorosabban hozzácsatoltuk, anyagi bajaink orvoslására közalapot teremtettünk, az egyházközségek háztartását szigorúbb ellenőrzésnek alája vetettük". Mindvégig tartalmas és érdekes beszédét Baltik azzal fejezte be : „Ismerik Önök azt a textust, mellyel nálunk a reformációt a törvény fogadta: Lutherani comburantur. Ha valaki jövőre a Gusztáv Adolf-egylet köréből világos és biztos képet akar formálni a magyarországi ág. hitv. evang. egyház viszonyairól, az forduljon nyugodtan Önök főegyletéhez, annak Elnökségéhez, ezekre nézve ők a legilletékesebb forum : hungaricae rei locus credibilis". Az 1892. év folyamán élénk mozgalom indult meg a német Gusztáv Adolf-egylet hangadó köreiben, azzal a törekvéssel, hogy dr. Frickének, a Gusztáv Adolf-egylet központi elnökének mé g életében szobrot ^emelnek, ki immár 50 esztendeje, hogy a Gusztáv Adolf-egylet munkás tagjává lett, s 25 év óta a központi Elnökségben (Central vorstand) majd mint jegyző (1867— 1874) majd, mint elnök (1874—1892) működik, azzal a szívóssággal és buzgósággal, hogy mint görlici beszédében maga mondotta : „már mint tanuló 1842-ben részt vettem az egyletet tulajdonképen megalkotó gyűlésen a lipcsei egyetem aulájában. Azóta a szeretet és lelkesedés szivemhez nőtt a hit és sze-
