Eöttevényi Nagy Olivér: A Győr Szab. Kir. Városi Ág. Hitv. Evang. Keresztyén Egyházközség története keletkezésétől 1904. december 31-ig. Győr 1905.

VI. A gyülekezet 1699-től 1749-ig, vagyis a templom bezáratásáig.

53 cikkelyeivel az ellenükben tett felszólalásukkal visszaéltek, az azok jótéteményében való részesedésük tényleg megszűnt: mindazonáltal, midőn a benső egyességnek és békének s az ország belnyugalmának javáért ő legszentségesebb felsége az ő kegyelmességéből s jóságából legkegyelmesebben elhatározta, hogy a fen hivatkozott törvénycikkelyek ezentúl is erőben maradjanak: ugyané karok és rendek is az atyai elhatározás értelmében (a papság s más világi rendű katholikusok ellenmondása akadályul nem szolgálván) megállapították, hogy azokat megújítottaknak s előbbi erejükbe visszaállítottaknak kell tekinteni és ha s a mennyiben ekkorig foganatba nem vették, vagy egy vagy más részről időközben behozott valamely visszaéléssel megsértettek volna, mentül előbb kell végrehajtásba venni (s az azon törvénycikkelyek alkotása idején, vagy annak utána elfoglaltakat, avagy visszafoglaltakat helyre kell állítani)."

1 Ez volt az egész. Látható belőle, hogy az 1681-iki nagy eredmények túlnyomórészt megint csak a papíron maradtak. Szinte megrögzött szokássá vált ebben az időben az, hogy az országgyűléseken törvényeket hoztak csak azért, hogy azokat végre ne hajtsák. Szomorú világot vet ez az alkotmány legszentebb elveivel való visszaélésre, de a történelmi tények komolysága nem hagy fenn kétséget. Bajban, szorultságban sokat kimondottak akkortájt, a mit aztán, ha jobb napok derültek fel s a vihar elvonult a hatalom polcán ülők feje fölül, de gyorsan elfelejtettek! VI. A gyülekezet 1699-től 1749-ig, vagyis a templom bezáratásáig. 1699. évi február hó 10-ikén kelt az a jegyzőkönyv, mely a gyülekezet levéltárának legrégibb enemü okirata. Az eklézsia üléséről vették fel akkor s érdemes, hogy 1 Márkus - Kolosvári - Óvári: id. m.