Eöttevényi Nagy Olivér: A Győr Szab. Kir. Városi Ág. Hitv. Evang. Keresztyén Egyházközség története keletkezésétől 1904. december 31-ig. Győr 1905.

VI. A gyülekezet 1699-től 1749-ig, vagyis a templom bezáratásáig.

54 legalább főbb pontjaiban ismerjük azt, mert a gyülekezet szervezetéről rendkívül érdekes pontokat tartalmaz. v Lévén ezen Kegyes és Istenes Augustana Confession való Győri Magyar Ecclesiában 1 Nemes, Nemzetes és Vitézlő Patrónus Uraiméknak egyenlő akarattyukból Congregatiója és Gyűlése, mely Congregatioban Patrónus Uraimék unanimi voto kívánván és akarván mindennemű jó és megtartandó rendtartásokat szabni és meg is tartani, mind a kegyes Ecclesiában való dolgok és rendtartások felől, mind pedig a Tiszteletes Rector Ur, Conrector, Cantor és az oskolák felől is, úgyhogy minden dolgok, rendtartások ebben a szent Ecclesiában rendesen legyenek, follyanak, tartassanak meg, mellyek pedig legyenek azok, im punctatim következnek. A magyar Ecclesiának bizonyos dirigálói és Tanátsa legyen, nie Ily Convent és Tanáís álljon négy rendből, mellyek közül az első a Vitézlő Rend, a második a Nemesi Rend, harmadik a Német Rend, negyedik pedig a Városi Rend, mely négy statusból választott értelmes elméken és tanátson kívül legyen az Ecclesiának Inspectorja, ki is pedig magyar légyen és nem más; miért? mivel az Ecclesia is Magyar és nem más néven neveztetik és így hogy minden Rendek és Rendtartások annak utána jobban és helyesebben megtartassanak és mindennemű pörpatvarok ezen Ecclesiában eltávoztassanak, a mellyek mindeddig voltanak és most is vágynák, többé ne legyenek, hanem elkerültessenek és semmivé legyenek. Ugyanakkor választatott és lőn ezen Augustana Confession való kegyes Ecclesia és abban való Fő Patrónus Uraimék egyenlő akarattyából ezen Ecclesiának Inspectorává Nemzetes Torkos Péter Uram úgy, hogy ő Kegyelme légyen ezen Istenes és kegyes Ecclesiának Isten után mindenekben főgondviselője és igaz dirigálója minden tehetsége szerint. Választott és tett ugyanakkor a becsületes és kegyes 1 Tehát ezidőben minden bizonnyal két gyülekezet volt: magyar és német, mert különben az eklézsia magyar jellege külön megjelölve nem volna. Még 1699-ben azonban — mint alább látjuk — egyesültek.