Eöttevényi Nagy Olivér: A Győr Szab. Kir. Városi Ág. Hitv. Evang. Keresztyén Egyházközség története keletkezésétől 1904. december 31-ig. Győr 1905.

V. Ujabb üldözések. A folytonos sérelmek kora.

47 telek tőszomszédságában levő ház udvarának egy részét Haperger-Mészáros Andrástól 250 frtért azon, az eladót terhelő szolgalmi joggal, hogy a gyülekezet által, a megvett telek udvari részén emelendő templom ablakai az eladó még fen maradt udvarára nézzenek. Ugyanebben az évben vett még a gyülekezet a szomszédságban Horváth Csizmadia Györgytől s nejétől is egy házat 175 frtért. 1696-ban az az öröm érte a gyülekezetet, hogy új templomát az Újvárosban ünnepélyesen felszentelhette. »Es wurden — mondja egy régi, az eklézsia történetét dióhéjban feldolgozó kézirat — in Getnässheit des Landtags-Schlusses vom Jahre 1681. durch König Leopold Commissarii ernannt, die auch zu Raab zum Behuf der evang. Luth. und Reforniirten Glaubensgenossen Pläne zur Erbauung der Kirchen, Wohnung der Predigern und der Schulgebäuden angewiesen haben. Sodann wurden auch Anstalten zum Bau des Bethauses in der Vorstadt getroffen, welches im Jahr 1696. verfertiget und ein schön göttliches Seegens-Haus genannt wurde." Ismét volt tehát templomunk és iskolánk, melyhez még később is hozzávásároltak, t. i. 1703-ban Hapergertől még egy házat vett a gyülekezet 935 frtért, 1707-ben pedig még egyet 31 frt 50 krért. Igaz ugyan, hogy a török hadjárat miatti háborús idők arra kényszerítették az újvárosiakat, hogy röviddel a templom elkészülte után a bástyákkal védett belvárosba vonuljanak és egy esztendőn át tényleg ott tartottak (valószínűleg egy magánházban) istentiszteletet is, azonban az 1696-iki templomépítés mégis alapja volt most már a gyülekezet újra való, békés megalakításának. Körülbelül egész Mária Terézia uralkodásának későbbi éveiig valamivel nyugodtabb, derültebb napok jöttek. III. Károly uralkodása ugyan (kivált vége felé) nem egyszer újította fel a régi szomorú idők emlékét, de a XVII. század utolsó éveitől számított kéthárom decenniumon át olyan nagymérvű üldöztetésekben, mint előzőleg, ritkán volt része egyházunknak. 1699-ből már nyomára akadunk az első oklevélnek is, a mely a gyülekezet első megalakulásáról szól.