Eöttevényi Nagy Olivér: A Győr Szab. Kir. Városi Ág. Hitv. Evang. Keresztyén Egyházközség története keletkezésétől 1904. december 31-ig. Győr 1905.

V. Ujabb üldözések. A folytonos sérelmek kora.

46 utána pedig Németh Sámuel, Torkos János, Lövei Balázs, Aáchs Mihály és Torkos András. Ez utóbbiak működése már a XVIII. századba is átnyúlik. Tanítói, vagy mint akkor mondták, rektorai voltak az egyházközségnek: Szeniczei Gerely György 1614-től. Nodifieis István 1630-tól. Bognár György, mielőtt lelkésszé lett, tehát 1640. előtt. Fodor Pál 1650. táján. Biszkupeezky János 1650. után. Guttovini József 1656 —58-ig. Ennek a tanítványa volt itt Tarnóezy Márton, a későbbi püspök. Aáehs Mihály, kit a Wesselényi-féle összeesküvés után ki is hallgattak s 1671-ben elűztek. Lövei Balázs 1681-ben. Perlaki Dávid 1683-ban. Bors Mihály 1684-ben. Dömötöri György 1686-ban, ki már tanulókorában Tübingenben disputációt irt a győri jezsuiták ellen s Eperjesen is volt tanár. Horváth Márton 1687-ben. Petróezi Ádám 1688-ban. Torkos András 1690-ben. Szántó András 1691-ben. Hegyfalusi György 1692-ben. Csereti Mihály 1693-ban. Ebben az időben az egyházi és tanítói szolgálatokra meghívottak mint conrectorok kezdték meg pályájukat. Később reetorokká, majd diaeonusok- vagyis káplánokká lettek, nem egy közülök pedig lelkésszé választatott. A kántorok szintén működtek mint tanítók.

1 A templomot is építeni kezdték híveink, nemkülönben az új paplakot és iskolát az Újvárosban, ott, a hol most a r. kath., a Megváltóhoz ezímzett templom és elemi iskola van. Itt az első telket még 1600-ban vették a Mészáros testvérektől 100 forintért. 1695-ben aztán hozzávették az e 1 Rezik-Matthaeides: üymnasiologia. - Hornyánszky: Beiträge. Payr Sándor: Szóbeli közlések.