Eöttevényi Nagy Olivér: A Győr Szab. Kir. Városi Ág. Hitv. Evang. Keresztyén Egyházközség története keletkezésétől 1904. december 31-ig. Győr 1905.
III. Az első üldözések. Kitelepítés Pataházára.
16 kesen jegyezve meg, ez a hadi tény egyike volt a magyar történelem legtöbbet emlegetett epizódjainak. A vár tornyán egy vaskakas volt elhelyezve s a büszke török parancsnok azt mondotta, a legenda szerint, hogy akkor lesz Győr vára a magyaroké, mikor az a vaskakas kukorékolni fog, ezzel azt akarván jelezni, hogy bevehetetlennek tartja a várat. Ámde a nevezett napon,felhasználva a reggeli ködöt, a várkapuhoz férkőztek Pálffy és Schwarzenberg katonái s azt egy petárdával felrobbantván, behatoltak a várba. Iszonyatos vérfürdő keletkezett ekkor, de végre is az ostromló sereg győzött s ekkor, a monda szerint, egy magyar harcos felmászott a várbeli kakas mellé s onnan a kukorékoláshoz hasonló hangon tudatta, hogy a csoda megtörtént. A basa ezt hallva, szörnyet halt. A magyarok győzelmének azonban a protestánsok vallási tekintetben nem igen örülhettek. Alighogy rendezettebb állapotok keletkeztek, szigorúan meghagyták a lakosságnak, hogy ezentúl tilos a protestáns vallást követni és egyházi szertartásokat végezni. Ugyanilyen szigorú parancsot hirdettek ki a várőrségbeli katonaság előtt is. Egyházi épületeiket pedig minden bizonnyal elfoglalta a katonaság, mely úgylátszik, a győzelem mámorában nem igen respektálta a tulajdon szentségét. Legalább erre lehet következtetni az 1599-iki országgyűlés egyik határozatából (Rudolf király végzeményének 42. cikkelye), mely így szól: „Praeterea supplicant denuo status, et ordines: ut sua majestas, capitnlo Jaurinensi\ solitam, et a divis Hungáriáé regibus concessam residentiam ac jurisdictionem, in ipsorum Jaurinensi civitate, reddi ac restitui gratiose jubeat; sic etiam aliis, qui ibi domos habuerunt" (Magyarul: „Ezen kívül a karok és rendek ismételten kérik, hogy ő felsége a győri káptalannak, az ő szokott és Magyarország dicső királyaitól engedélyezett székhelyét és joghatóságát, Győr városukban kegyelmesen visszaadassa és helyreállíttassa; éppen így másoknak is, a kiknek ott házuk volt".) 1 1 Márkus - Kolosvári Óvári: „Corpus juris hungarici." Budapest, Franklin-Társulat. 1899.
