Eöttevényi Nagy Olivér: A Győr Szab. Kir. Városi Ág. Hitv. Evang. Keresztyén Egyházközség története keletkezésétől 1904. december 31-ig. Győr 1905.
III. Az első üldözések. Kitelepítés Pataházára.
17 Kiviláglik ebből a határozatból, hogy még a várbeli katholikus káptalan épületeit is birtokba vették a katonák (mások nem is lehettek, mert hisz a törököt már kiűzték onnan,az pedig képzelhetetlen, minthaa várban oly anarchia lett volna, hogy a polgárság erőszakosan foglalhasson el egyházi épületeket). De viszont nem kell messze menni a következtetésben, ha konstatálni akarjuk, hogyha a jogtalan elfoglalások annyira divatoztak akkor Győrött, hogy még a hatalmas káptalan sem tudott ettől szabadulni, úgy nagyon valószínű, sőt szinte biztosra vehető, hogy az akkor már hivatalosan üldözött protestánsok ingatlanai is áldozatául estek az önkénynek. Ez annál biztosabban állítható, mert arra van adatunk, hogy a vár visszafoglalása után a protestánsok már nem voltak többé előbbi (a XVI. század második felében birt) egyházi épületeik birtokában. Hozzájárult ehhez a győri kath. püspök erőszakoskodása is. Nem állapítható meg biztossággal, hogy Kutassi János vagy Pethe Márton volt-e az erőszakos elvétel idején a püspöki székben, mert a nevezettek közül az első 1592 — 1597-ig, az utóbbi pedig 1598-1605-ig vezette a győri püspökséget, de a valószínűség a mellett szól, hogyha bár Kutassi nem jó szemmel nézte is a protestánsok terjeszkedéseit, nagyobb retorzióra már csak azért sem határozhatta el magát, mert a török lévén akkor a várban az úr, a püspök parancsainak teljesítése elé könnyen gördíthettek volna akadályt. Pethéé tehát minden valószínűség szerint az a kétes értékű dicsőség, hogy a protestánsok belvárosi temploma s épületei jogtalanul elfoglaltattak. Villányi különben azt állítja,' hogy a német protestáns katonák 1592-ben a katholikusok Szent Istvántemplomát foglalták el s azóta azt német templomnak hívják. Szerinte tehát (legalább szavaiból erre lehet következtetni) csak visszafoglalás történt volna a katholikusok részéről. Ez a templom azután 1614-ben a ferenczrendiek tulajdonába ment át. 1 ld. m. 66. lap.
