Eöttevényi Nagy Olivér: A Győr Szab. Kir. Városi Ág. Hitv. Evang. Keresztyén Egyházközség története keletkezésétől 1904. december 31-ig. Győr 1905.

III. Az első üldözések. Kitelepítés Pataházára.

15 egy részét már a protestáns vallásúak közül kellett választani. Nagy vívmány ez, hisz jól tudjuk, hogy a XVII. és XVIII. század majdnem szakadatlan sorát hozta elődeinkre a mellőzéseknek, sőt üldözéseknek! A megyei községek közt az első volt Hédervár, a mely a protestantismusnak valóságos melegágya lett. Laki Bakics Pál ugyanis 1527-ben Ferdinánd királytól adományos jószágul kapta Hédervárt. Ferdinándra olykép szállott a szép uradalom királyi tulajdonjoga, hogy annak előző ura, Hédervári Ferenc, Belgrád várát, melynek főkapitánya volt, hűtlenül elhagyta. Ezért jószágai elkoboztattak s Hédervárt a királyi kegy Bakicsnak ajándékozta.

1 Bakics, úgyszintén leányai, kik közül az egyik Czobor Imre, a másik pedig Balassa Menyhért felesége lett, hithű protestánsok voltak és buzgón terjesztették is a reformált hitvallást, a minek első sorban tulajdonítható, hogy a megye egyik legszebb járása, a Szigetköz, már a XVI. század közepén egészen protestáns volt, sőt Mérey Mihály ág. evang. superintendens is Hédervárott lakott 1544-ben. Bezi és Gyarmath községet említik még monografiairóink, mint olyant, hol már ugyanebben a korban virágzó egyház állott fenn, míg a többi, később jelentős szerephez jutó megyebeli protestáns községek történetére, így Mindszentre, Sághra, Taáp-Szentmiklósra, Babóthra, Malomsokra, Móricíiidára, Kajárra, Felpéezre, Rába-Szentmihályra, Szemerére és Kisbarátra nézve csak a XVII. század folyamán találunk feljegyzéseket. III. Az első üldözések. Kitelepítés Pataházára. Győr várát 1594-ben a török foglalta el, de csak rövid ideig tarthatta birtokában, mert Pálffy Miklós és Schwarzenberg Adolf császári fővezérek azt már az 1598-ik év húsvét másodnapján visszafoglalták. Mellé1 Fehér id. m. 516. lap.