Bierbrunner Gusztáv: A Bács-szerémi Ág. Hitv. Ev. Egyházmegye monográfiája. Újvidék 1902.

I. RÉSZ. A bács-szerémi ág. hitv. ev. egyházmegye története

- 13 — hitsorsosaikat mindenütt oltalmazták, ugyan Bács-Bodrogh vármegyében éppen akkor a hatalmas Perényi Péternek volt birtoka és Linberger István „Geschichte des Evangeliums in Ungarn" czimű művében megjegyzi, hogy Perényi Péternek ezen birtoka a Bodroghtól a Dráváig terjedett, miből következtetni lehet, hogy Bács-Bodrogh vármegyében ezen időben voltak lutheránusok, mert a mostani Bácska felső része az akkor önálló Bodrogh vármegyét képezte. Ha tehát egész Magyarországban mindenütt voltak Lutheránusok, bizonyára voltak Bács-Bodrogh vármegyében is. Más kérdés az, vájjon egyházilag szervezve voltak-e, mert erről felvilágosítást sehol sem találunk. Azonban, ha voltak is, későbben innen alkalmasint egészen eltűntek, mert hiszen már a reformáció első éveiben a mohácsi vész után (1526) Perényi Péter Bács-Bodrogh vármegyei birtokát elvesztette s azután a törökök annyira elpusztitották a megyét, hogy nagy kiterjedésének daczára oly néptelen volt, hogy itt a róm. katholikusoknak is csak tizenkét plébániájuk volt. Mind ezeknél fogva történelmileg alig valószínű, hogy a II. Lajos uralkodásától Mária-Terézia uralkodásáig terjedő korszakban BácsBodrogh vármegyében lutheránusok lettek volna számosan és egyházilag szervezve. Valamivel biztosabb jelenségekkel találkozunk a bács-szerémi egyházmegye dunántúli részén, a Szerémségben. Itt találkozunk azon, még az ellenreformáczió idejében keletkezett tilalommal, hogy ezen vidéken evangelikus ember birtokot nem vehet, sem köz- vagy magánhivatalt nem viselhet. Nálunk az ellenreformáczió Budolf császár országlása alatt, jelesül 1604-ben kezdődött s igy kétségtelen, hogy itt Luther tana korán talált termékeny talajra. S ez valóban úgy is volt. Horváth-Slavonország nagy szerepet játszott az evang. vallás terjesztésében és ápolásában már a reformáczió idejében. Hírneves férfiakkal bírt, kik a reformáeziót irodalmi és társadalmi téren támogatták. A szellemi miveltség fellendült, a nyelv mivelődött és vallásos könyvek ezer meg ezer példányban jelentek meg és osztattak szét; általános, szabadirányú szellemi forrongás támadott volt, melynek elnyomására az ellenreformácziónak egész erőmegteszitésére volt szüksége. Mily varázshatalmat gyakorolt itt a reformáczió tana, annak bebizonyítására felemlítünk néhányat azon férfiak közül, a kik azt terjesztették és pártolták. Innen származott a híres Vergerius Péter Pál ki Capod' Istriában született 1494-ben és Modrusban, Horvát országban, későbben szülővárosában püspök volt. (3 a Wormsi birodalmi gyűlésen jelen volt.