Markusovszky Sámuel: A pozsonyi ág. hitv. evang. lyceum története (Pozsony, 1896)

I. Első korszak - Az egyház és iskola megalakulásának és gyors fellendülésének kora. 1606–1672 - 2. Sturm és paedagogiai rendszere

mint látjuk Sturm gymnasiuma fennállásának csak harminezadik évében jelent meg: a mennyiségtan tanításának csak ekkor kezdtek egy kis helyet szorítani a jelzett keretben. Földrajzi ismereteket a tanuló Pomponius Mélának a Krisztus utáni első században élt római Írónak földrajzi müvéből szerzett. A tanuló figyelmét azonban inkább Mela rhetorikai stylusa és kerekded mondat szerkezete vette igénybe, mint a benne levő földrajzi ismeretek. Természettudományok nem taníttattak. Csupán kirándulások alkalmával a tanulók növényeket és ásványokat gyűjtöttek, és a velők levő tanító megmondta a tanulóknak, hogy a talált növénynek vagy ásványnak mi a latin neve. Egyébbiránt Sturm a real tudományokat az akadémia számára kívánta fenntartani; a gymnasiumban csak annyiban kívánta a tanulókat ezekkel foglalkoztatni, hogy kedvet kapjanak majd az akadémiában azoknak beható tanulmányozására. A nemzeti nyelvek tanítása Sturm rendszeréből még teljesen hiányzik, csupán a classicus auctorok olvasásánál és fordításánál jutott egy kis szerepük. A történelem rendszeres tanítása a latin és görög nyelv tanítására fordított rendkívüli sok idő miatt Sturm rendszeréből szintén kiszorult. Sőt még az ókor historiens auctorai sem olvastattak ugy, mint az emberiség történelme egyik nagy epochájának a közvetlen tanúi. A rhetorikai czél és szempont, melyre minden vonatkozott és mely miatt minden egyébb háttérbe szorult, nem engedte meg, hogy az oktatás az auctor müve olvasásából tárgyi ismereteket is szerezzen. Sturm rendszere csak oda törekedett, hogy a tanulók az auctorokból minél több gramatikai és rhetorikai ismereteket, és azt a készséget megszerezzék, hogy az előttök lévő minta-auctort utánozni tudhassák. Kiváló súlyt fektetett Sturm az élő szóbeli előadásokban való gyakorlatokra. Ő nem csak azt akarta, hogy