Markusovszky Sámuel: A pozsonyi ág. hitv. evang. lyceum története (Pozsony, 1896)
II. Második korszak - Az üldözés és az elnyomatás kora 1682–1790 - 11. Bél Mátyás
adott Pinakotheka oder Bilder-Saal jetzt lebender Gelehrten czímű munkában (megjelent Augsburgban 1741-ben). A másikat Schmutzer János András rajzolta és rézbe metszette. Ez látható Bél Notitia Hungáriáé czímű munkája II. kötete czímlapján. Horányi (Memoria I., 250, 251. 1.) jellemzése szerint Bél középmagasságú, kissé vékony termetű, de munkabíró hosszúkás arczú, magas homlokú, sasorrú, kellemes szavú, éles szemű és mielőtt megőszült volna, szőke hajú férfiú volt. Továbbá azt mondja róla, hogy modora igen megnyerő volt, a szerencsében igen mérsékelni tudta magát, a szerencsétlenségben pedig állhatatos volt. Legfőbb vágya és törekvése volt hazáját és királyát hűségesen szolgálni, barátjait tisztelni, ellenségeit jótétemények által maga iránt lekötelezni. És ámbár tót atyától származott, tót nevelésben részesült, és bár Pozsonyban német egyháznak volt a papja, mégis testestűl-lelkestúl magyarnak érezte magát. Hazájáról egyik művében így emlékszik meg: »cara patria, quae me genuisti, dulcis Pannónia.« Műveiből általában az igazi magyar hazafiság tüze súgárzik ki. Házasságából nyolcz gyermeke származott. Ezek közül három gyermekkorában halt el. Egy leánya mint M aj tani Dániel pozsonyi kereskedő neje fiatal korban halt el. Túlélte atyját 4 gyermek: 3 fiú és egy leány: A fiúk közül Károly András (1717—1782) a lipcsei egyetemen a szónoklat és ékesszólás tanára és hírneves tudós volt, kitől számos történelmi munka jelent meg. Mint öngyilkos halt meg. Másik fia Theofil János orvos-doktor volt Göllniczbányán. Harmadik fia Mátyás Gottfried atyja halálakor jogot tanúit Lipcsében és Gőttingában. Valószínűleg Németországba szakadt. Leánya Eufrozina, Schröck Farkas bécsi kereskedőhez ment férjhez, ennek fia volt Schröck Mátyás hírneves vittenbergi tanár és egyháztörténetíró. 2 3)
