Brocskó Lajos: A Budapesti Protestáns Országos Árvaegyesület és árvaházának története 1859-1895. Budapest 1896.
A dob-utczai ház eladása. Csendes munkásság évei
33 Az egyesület intézői annak keletkezésétől fogva a költségvetések összeállításánál mindig építettek előre nem számítható, váratlanul érkező adományokra, erősen bízván Isten kegyelmes jóságában és a szerencsétlen árvák sorsa iránt érdeklődő embertársaik áldozatkészségében és e hitükben sohasem csalatkoztak, valamint nem csalódott most sem a választmány. Az árvák számát felemelték nyolczczal, az új ház fentartása is újabb kiadásokat okozott és mégis kedvező eredményt mutatott az 1878. évi pénztár mérlege, mert abba előre nem látott hagyományok és adományok folytak be. Sok bajt okozott a választmánynak a 2918 frt 28 kr. költséggel bérházzá átalakított dob-utezai háznak a kezelése, a melynek terheit Skita Mihály és Hornyánszky Viktor választmányi tagok viselték, a kiknek köszönhető volt, hogy a ház mintegy 1500 frt évi tiszta jövedelmet hajtott. Mindenáron tehát e házon túladni akart a választmány, azonban a nyomasztó anyagi viszonyok miatt a fővárosban akkor házvételre kedv nem mutatkozván, csak hosszas, eredménytelen fáradozások után végre 1880-ban sikerült azt, habár tetemes veszteséggel, 22,000 forintért eladni. Az eladási árból törlesztetvén az elnök által az építésre előlegezett összegnek utolsó részlete is, ezzel az új épület teljesen tehermentessé lett; a ház eladási árának fenmaradó része : 5800 frt értékpapírok vételére fordíttatott. Az 1882. évben a régi árvaház okozta gondtól is megszabadulván az egyesület, most következtek a csendes, de áldásthozó munkásság, a szorgalom és folytonos tevékenység évei, a melyekben a választmány új bevételi források szerzésére, az egyesület kiterjesztésére és az árvaház intensiv fejlesztésére fordította főgondját. Lassan ugyan, de biztosan és fokozatosan haladt kitűzött czélja felé, hogy 100 árvának biztos menhelyet nyújtson árvaházában. És épen ezen okból, miután ezen czél felé való haladásában érte utói azon nemes emberbarátok által megpendített eszme : nem kellene-e alapot vetnie egy oly fiók-egyesületnek, a mely hat éven aluli árvakisdedeket venne védő szárnyai alá, e szent czélú és élénk visszhangra talált indítványt nem tehette magáévá, nem a jóakarat, hanem az ahhoz szükséges eszközök hiányán. Ezen indítvány szőnyegre került az 1885. cvi május 11-én tartott közgyűlésen, mely időpontban a választmánynak már 80 árváról kellett gondoskodnia, a kiknek évi fentartása 13,390 frt 17 krba kerülvén, e nagy összeA bpesti prot. orsz. árvaegyei. ti árvah. tort. 3
