Brocskó Lajos: A Budapesti Protestáns Országos Árvaegyesület és árvaházának története 1859-1895. Budapest 1896.

Szük esztendők — bő aratás. Báró és koldus

20 és gondviselő atyja lett. Vezére lőn az egyesületnek, de nem névlegesen, hanem fáradhatatlan tevékenységével és lelkes ügybuzgalmával járt elül a legnehezebb munkában és az áldozatkészségben. Nem tisztelt neve és magas czíme, hanem munkálkodásának páratlan eredménye teszi őt egyletünk büszkeségévé és az árvák jótevőjévé. Az ő példája bátorító és lelkesítő, hogy a ki komolyan akar valami jót, hasznosat végrehajtani, az kitartó munkássággal, nemes ügybuzgalommal, Istenben vetett hittel és bizalommal győzedelmeskedik az akadályokon és eléri kitűzött czélját. Három feladat megoldását tűzte ki elnöki működése czéljául: 1. Az egyesület pénzügyeit rendezni, a törzsvagyont lehetőleg gyarapítani. 2. A czélnak megfelelő árvaházat építeni 100 árva befogadására. 3. Az árvaház paedagogiai színvonalát emelni. 18 évi elnöki működése alatt mind a három terve megvalósulván, e tényezők hatásától az 1859. évben elhintett kis magból felnőtt fa dúsan virágzott és gyümölcsözött, e 18 év alatt 338 árvának nyújtván táplálékot. Az érdem az övé, Istené a dicsőség. Szük esztendők — bő aratás. Báró és koldus. Az új választmány — élén Kochmeister Frigyessel — bízva az Úr amaz Ígéretében: «Kérjétek és elveszitek, hogy a ti örömötök teljes legyen» (János XVI. 24.), lelkes odaadással és nemes ügyszeretettel munkálkodott az Úrnak kertjében. Tiszteletet és bizalmat keltő fellépésével megnyerte az ügynek nemcsak a saját hitsorsosait, hanem a más vallású emberbarátokat is. Daczára a kedvezőtlen közgazdasági állapotnak munkálkodását bő áldás kisérte már az első évben. Míg más években a bevétel 10—12,000 forintra rúgott, hacsak a sorsjáték útján befolyt rendkívüli jelentékeny jövedelmet nem számítjuk, az 1874-ik évben fölözte a 20,000-et, többre menvén 18,000-nél azon összeg, a melyvégrendeleti alapítványok és hagyományok czímén befolyt. E nagyszerű eredmény fényesen igazolta, hogy a jótékonyság angyala nem ismeri a különböző vallásfelekezetek közé emelt válaszfalakat; de fényesen igazolta azon tényt is, hogy az egyesület helyes irányt követ. Az a fáradhatatlan munkásság, melyet az egyesületnek volt elnökei és választmányai 16 éven át kifejtettek; az a lelkiismeretes, mondhatni édes anyai gondosság, a melyben a nőválasztmány nemes keblű tagjai részesítették az árvákat, nem hiúságból, szere-