Brocskó Lajos: A Budapesti Protestáns Országos Árvaegyesület és árvaházának története 1859-1895. Budapest 1896.
50. Zsolt. 15.
19 más, mint a hitsorsosok áldozatkész jóakaratába vetett reménye. Elhatározta tehát, hogy a jobb módú hitsorsosokhoz kérelemmel fordul és ha ez sikerre nem vezetne, akkor az újév beköszöntével megbízottjait házról-házra járatja a főváros jómódú polgáraihoz segély adományok gyűjtése végett. A folyó kiadásokat egyelőre az alapból vett kölcsönnel fogja fedezni. A budget megzavart egyensúlyának helyreállítására azonban Ballagi Mórnak, mint elnöknek már nem volt alkalma, mert megbízása az 1873. év végén lejárván, nagy elfoglaltsága miatt lemondott és helyére új elnök választatott. 50. Zsolt. 15. Az 1874-ikit közvetlenül megelőző évek csapásai nyomasztó súlyként nehezedvén kedves hazánk közgazdaságára, e nehéz idők káros következményei érzékenyen érinték az egyesület pénzügyi helyzetét is. A választmány Istenben bízva, az ő segedelmét kérve híven munkálkodott 58 árva testi és lelki fejlesztésén. Az Úr nem hagyja el az őt hívókat, megszabadítá lelküket a nyomasztó gondtól, az árvák szemében csillogó könyük gyémánttá változtak a jobb sorssal megáldott emberbarátok szivében, kik szivük e nemes kincsével áldoztak a szeretet oltárára, a melynek lángja termékenyítő meleget árasztott szét. Istené legyen ezért a dicsőség ! Még egy másik nagy gondtól szabadítá meg az Úr a benne bízókat. Ballagi Mór leköszönése folytán, az elnöki szék megüresedvén, abba oly férfiút kívántak ültetni, a kinek neve körül a tagok lelkesedése egyesül, a ki a haladásnak biztos zálogát nyújtja, a kinek kormányzata hű visszfénye legyen egyénisége magas és kiváló tulajdonainak. Székács Józsefet szállta meg az Úrnak szent lelke, ki követvén e sugalmat, felkeresé Kochmeister Frigyest és Istennek nevében kérte fel az egyesület vezetésére. Hosszas tusa után végre Székács lett a győztes, az egyesület pedig a nyertes. Ezen Isten akaratán nyugvó nemes elhatározás széles körben általános örömöt, lelkesedést és bizalmat keltett, mert tudta mindenki, hogy mindenütt, a hol ő van, eredményes, áldásos működést fejtett ki, melyet nem a zajos sikerek, hanem az üdvös hatásnak csöndes és kiapadhatatlan folytonossága kisért; az egyesület minden tagjára felemelőleg hatott azon tudat, hogy kedves hazánk kereskedelmének úttörője, megalapítója az árvák szerető ' 2*
