Brocskó Lajos: A Budapesti Protestáns Országos Árvaegyesület és árvaházának története 1859-1895. Budapest 1896.
Az egyesület fejlődése
16 két kifejezésével: «evangélmi» és «Pesten» a félreértésnek tág teret nyitott. Az alapítók az «evangélmi» szót az ágostai és helvét hitvallásnak közös neve gyanánt vették, azonban sokan félremagyarázták és csakis ágostai hitv. evangélikusokat értettek alatta, mások ismét úgy vélekedtek, hogy az árvaház csak budapesti árvák számára áll nyitva; hogy tehát az egyesület czíme jövőben téves felfogásra okot ne szolgáltasson, ekkép módosíták: «Ágostai és helvét hitvallású országos evangyélmi árvaegylet». Az árvaház élte hatodik évében már szépen fejlődő intézmény volt. E hat év alatt 49 árva talált menedékhelyet szerető keblén és 12-őt már ki is bocsátott az élet porondjára, a kikről még akkor is édes szülőként gondoskodott, anyagilag és erkölcsileg támogatván őket. Elte e hatodik évében a kismező- (most Klauzál)utczai 18. számú bérlett házban nagy megtiszteltetés érte dicsőén uralkodó I. Ferencz József O császári és apostoli királyi Felség legkegyelmesebb Urunknak 1865. évi deczember 16-án történt legmagasabb látogatásával. O Felsége igen szeretetteljesen és résztvevőleg tudakozódott az itézet viszonyai és segélyforrásai felől és legmagasabb elismerését fejezte ki a látottak és tapasztaltak felett. Legyen áldott a nemes Uralkodó, ki azon magaslaton, hová őt a királyok királya emelte, a szegények legszegényebbjeiről, az árvákról sem feledkezik meg és őket fölkeresi szerény menhelyükben. Ez örvendetes esemény örök fénypontként fog világítani az egyesület életében. Palló Sándor, ki öregbíté érdemeit, hogy O Felsége legmagasabb figyelmét az árvaházra irányítá, hat évi elnökösködése alatt — jóllehet ez idő alatt a tagok száma 222-vel fogyott, továbbá az akkori idők politikai mozgalmai sem kedveztek az egyesületi életnek, nemkülönben a gazdasági viszonyok sem, különösen az 1866-ik évben, a mikor országos fagy, járvány és háború, mely hazánk területére is átcsapott, nagyon megnehezítették a megélhetést — az egyesületet mind szellemileg, mind anyagilag magas polczra emelte az ő fáradhatatlan buzgalmával, magas röptű gondolkozásmódjával, nagy műveltségével és befolyásával, nemes becsvágyával, valamint szerető szivével, jellemzetes takarékosságával és pontosságával. A mikor 1863-ban elnöknek megválasztatott, az egyesület alapvagyona 6658 frt 10 krt tett; 1868 végén, visszalépése idején pedig 24,007 frt 97 krból állott, így hat év alatt 17,349 frt 82 krral növelte. Nagyon gyarapította azt azon pénzkezelési móddal, hogy
