Brocskó Lajos: A Budapesti Protestáns Országos Árvaegyesület és árvaházának története 1859-1895. Budapest 1896.

Az egyesület fejlődése

15 szerű munkásnak nemes lélekre valló szép adománya az elsó' nagyobb hagyomány volt, a mely Isten kegyelméből az árvaházra osztályrészül esett. Annál nagyobb sikert aratott és növelte az árvaegyesület hirét művészi eló'adások rendezése által, a melyeken a nemes emberszeretet a magasztos művészettel szép szövetségben egyesült. Ezen a fővárosi műértő közönségnek nagy élvezetet nyújtó estélyeken közreműködtek a legkiválóbb művészek és műkedvelők mint: Carina, Murska, Rabatinczky, Kuller, Kocsis, Knahl Adél» Hoffmann Amália, Czipkay Apollonia, Orosz Biri, Saxlehner, Alsdorf Angela, Wimmer Clarissa és Ludovika, Falk Ernesztina, Wohl Janka, Lendvay Ilka kisasszonyok, Prillené, Bichlerné, BalázsnéBognár Vilma, Passyné-Cornet Adél asszonyok; Feleki, Szerdahelyi, Hubenai, Dubez, Erkel Gyula, Kőszeghy, Barbieri Carlo, Noseda Gyula, Bakody, Józseffy, Jenderszky, dr. Wagner Jenő, Wagner Géza, Morgenstern Sándor, Trux Hugó, br. Sztojka Béla, Langer, stb. urak. Az 1868. évi márczius 24. és 25. napjain tartott sétahangversenyeken közreműködött a 11 éves Hellmesberger József és a budapesti közönség előtt teljes zenekarával először lépett fel Strausz János. Ez alkalommal O Felsége 400 frtot kegyeskedett juttatni az árvaháznak. Beliczay Imre, Scholcz János választmányi tagok támogatásával Palló hét ízben rendezett nagy szabású művészi estélyeket, a melyek 4206 frt 49 krt jövedelmeztek. Palló nagy érdemeket szerzett magának Bauhofer eszméje megvalósításának kezdeményezésével is, t. i. hogy az egyesületnek saját háza legyen az árvák elhelyezésére. A miről Bauhofer csak ábrándozni mert, annak az eszmének megtestesítéséhez ő hozzá fogott. E czélból főleg a hangversenyekből befolyt jövedelemből építési pénzalapot teremtett, a mely 1868-ban a mikor megvált elnöki tisztétől, kitett 4025 frt 97 krt. 1864-ben pedig a főváros a Terézvárosi meghosszabbított Füzfa-utczában (most VII. ker. Szegényháztér) fekvő 26. és 39. számú 864 •-ölnyi két városi telket kizárólag protestáns árvák befogadására szolgáló árvaház építésére teljesen díjtalanul adományozott az egyesületnek. Ugyancsak ez ügy érdekében a választmány 1866-ban küldöttségileg tisztelgett Őfelségénél is, ki az építési alap javára 500 frtot legkegyelmesebben adományozni méltózott. A küldöttség tagjai Palló Sándor, Székács József és Beliczay Imre voltak. Az egyesület czíme: «Evangélmi ávraápoló egylet Pesten» e