Brocskó Lajos: A Budapesti Protestáns Országos Árvaegyesület és árvaházának története 1859-1895. Budapest 1896.
A tanítás- és nevelésügy a múltban
91 a melyre az igazgató válaszolt, az árvák nevében hálatelt szavakkal köszönetet mondván a «Pique-Dame» társaságnak árvaházunk iránt tanúsító és tettekben nyilvánuló nemes jó indulatáért. Ezzel a valóban lélekemelő' ünnepély véget ért. így szórakozik a «Pique-Dame» társaság. A tanítás- és nevelésügy a múltban. 1859-1874. Az 1859-ben alakult árvaegyesület választmányának nagy gondott okozott az árvaatyai állás betöltésének kérdése. Az árvák lelki, testi gondozását oly családra óhajtotta bízni, melynek feje végezné az árvaatyai teendőket, a kinek mindenekfelett buzgó hitű keresztyénnek kell lennie, a ki képes legyen az elemi iskolai oktatás, valamint a reggeli és esti házi áhitatosságok vezetésére és ki bírja a német és magyar nyelvet. A választás miként való megejtésére nézve a nézetek eltérők voltak. Némelyek nyilvános pályázat útján kívánták betölteni az árvaatyai állást, mások ismét azt ajánlották, hogy magánúton keressenek alkalmas embert, azután voltak olyanok is, kik tanácsolták, hogy várni kellene, míg az Űr küld valakit. Végre abban állapodtak meg, hogy árvákat addig fel nem vesznek, míg gondozásukra alkalmas család nem jelentkezik. Ajánlkozó családban hiány nem volt, a sok közül Bauhofer György ev. lelkész Feischner Gottlobét ajánlotta. Feischner évek óta egyházához tartozott s mint nagyon hitbuzgó ember volt ismeretes. Igaz ugyan, hogy a magyar nyelvet nem bírta, tanítani sem volt képes, mert rézműves volt, mindazonáltal a választmány e hiányoktól eltekintett és őt választotta árvaatyának, mert hitbuzgósága volt, a mely nézetük szerint az árvaatyai hivatottság legfőbb feltétele s legtöbb biztosítékot nyújt a nevelés sikeres eredményei iránt. A tanítást majd végzi két felnőtt leánya, kik magyarul is tudnak. A választmány e választással megszabadulván egyik főgondjától, hozzáláthatott az árvaház felszereléséhez és az 1859. évi július elsején felvette az első árvát, a kiknek száma még ugyanaz év végéig 10-re emelkedett. Az első növendékek azonban nem otthonukban nyertek iskolai oktatást, hanem a skót missió-társulat által fentartott iskolában, a hol a fősúly a vallástanra és énekre fordíttatott.