Brocskó Lajos: A Budapesti Protestáns Országos Árvaegyesület és árvaházának története 1859-1895. Budapest 1896.

A tanítás- és nevelésügy a múltban

92 1860-ban az egyesület vezetése Fuchs Rudolfra és helyette­sére Székács Józsefre bízatván, a helyzet e tekintetben is fordu­latot vett, mert utóbbinak indítványára a választmány kimondotta, hogy az ágostai hitvallású evangélikus gyermekek a szén-téri (most Deák-tér) ev. népiskolába, az ev. reformátusok pedig a széna-téri (most Kálvin-tér) ev. ref. egyház népiskolájába járjanak. Daczára e határozatnak az árvaház szoros összeköttetésben állott a skót-missió társulat itteni fióktelepével és annak idegenszerű pietisztikus szelleme átplántálódván az árvaházba is, e szellem uralta azt — kevés megszakítással — 1872-ig, mert Feischner és Haupt árvaatyák valamint a választmánynak is egy-két tagja hívei voltak e sajátságos szektának, melynek tulajdonképeni hivatása a zsidók áttérítésében állott. 1862-ben a missió-iskola egyik tanítója házassági frigyre akarván lépni Feischner egyik leányával, azon kérelemmel járult a választmányhoz, hogy leendő nejéhez az árvaházba beköltözhes­sék. A választmány azonban tisztán látván az ő és a háta mögött állóknak számításait, állást foglalt velük szemben, félreérthetetlenül elítélvén őket e határozathozatallal: «Az árvák atyja Mária leánya férjhez akarván menni oly egyénhez, ki Pesten a két törvényesen bevett protestáns egyházon kívül álló, ki nem fejezett irányú prot. missió iskolájában Van Andel lelkész alatt mint tanító működik és azon kérelemmel fordult a választmányhoz, hogy leendő nejé­hez az árvaházba költözhessék, erre nézve kimondatott: hogy a mennyiben a leendő férjnek a bennlakás megengedtetik, ő az árva­atyai állomás elnyerésére a mostani árvaatyának távozása, vagy halála által netán történhető üresedés esetére igényt és számot nem tarthat; az egyesületi árvákat más mint az ágostai és helvét hitvallású iskolákba járatni tilos, őket ezen hazai törvényes két vallás egyikében megtéveszteni akarni, előre véteknek és az egyleti elül-járóság által semmi áron nem tűrendő visszaélésnek nyilváníttatik». E határozathozatala után, miután három évi mandátuma lejárt, nemsokára lemondott a választmány és az utána következő nem juttatta kellő érvényre elődje ama intézkedését. Az árvák ugyan már nem jártak a missió iskolájába, de szor­galmasan látogatták istentiszteletét, vasárnapi iskoláját és esti imád­kozó óráit.

Next

/
Thumbnails
Contents