Palcsó István: A késmárki lyceum története (Késmárk, 1893)
III. A késmárki főtanoda mint kerületi lyceum 1839 óta
Ámde egy második jogtudományi tanszék felállítására hiányoz- A m á^ odik ván a kívántató pénalap, Hunfalvynak nem kevés gondja- és fára- székre bedozásába került, mígnem sikerült oly nagylelkű pártfogókat nyernie, folyt kik buzdító szavát és fényes példáját követve — ő maga 500 pfrttal járult hozzá — tetemes adományaikkal azon terv valósítását lehetővé tették. Ezek élén állott Jóny Tivadar 2000 pfrttal és ezt követték: Máriássy Ágost 1000, Okolicsányi Lajos 400, Cornides István, Bielek Samu és Szakmáry Dónát egyenkint 200, Okolicsányi Victor és Trangous Lajos egyenkint 150, Berzeviczy Titusz, Demiány Gyula, Dráskóczy Sámuel, Furmann J. E., Gergelyi György, Nendtvich Imre és Spóner Tivadar egyenkint 100, Goldberger Imre és Wíeland András egyenkint 60, Spóner Gusztáv, Székely János és Szopko N. K. egyenkint 50 pfrtnyi, valamint mások kisebb öszszegű ajánlatokkal. Ezen, 1844 — 46 években befolyt, kegyes adományokhoz még néhai Hanzély Márton, pesti ügyvédnek 1841-ben alapított, de csak 1845-ben folyóvá tett 1000 pfrtnyi hagyatéka is hozzá csatoltatván, az oly módon előteremtett pénzalap összege 6000 pfrtra emelkedett. De minthogy ez még nem tartatott elegendőnek a második jogi tanszék felállítására és attól lehetett tartani, hogy Hunfalvy a miatt elkedvetlenedve és többé be sem várva arra vonatkozó sürgős kivánatának bizonytalan időre elhalasztott teljesedését, indítva érezze magát állásáról lemondani : azért azon tanárok, kik az igazgatóságra igényt tarthattak, ezen tisztséget minden vele járó igényekkel Hunfalvy Pálnak előlegesen 6 évre engedték át, mi által sikerült nemcsak őt, a köztiszteletben álló tanárt'intézetünknek továbbra is megtartani, hanem végre a munkatársa iránt rég táplált óhajtásának teljesítését is lehetővé tenni. Oly módon tehát a lelkes pártfogók és tanárok összhangzó A második közreműködése és áldozatkészsége által a főtanodának újra, ha nem^^^f is bő, de mégis elegendő eszközök nyújtattak, hogy belső kifejlő- és betöltése désében ismét egy lépéssel előre haladhatott és a korszerű müve- ls l"~ ba n' lődés és tudományosság méltó képviselőjéül alakulhatott meg. A mint ezen tekintetben azelőtt is versenyezett a többi hazai főtanodákkal, ugy ezen döntő lépésével felülmulta azokat a tudományos pályán ; sőt lehet mondani, hogy akkor a lyceum külső és belső kifejlődésének legfőbb fokát érte el. —Azonban nem lehet tagadni, hogy mig a bővített jogtudományi folyammal egyedül állana a testvérintézetek sorában, ezen kiterjedése nem minden aggódalom, különösen népességének veszélyeztetése nélkül nem történhetett. Mert mig a késmárki főtanoda két évre terjeszté ki a jogi tanulmányokat, az alatt más intézetekben fél annyi idő alatt és talán fél erőmegfeszitéssel fejezték be azokat. De végre ezen, több ol-