Palcsó István: A késmárki lyceum története (Késmárk, 1893)
III. A késmárki főtanoda mint kerületi lyceum 1839 óta
felől, mint tükrözik azt vissza a törvények, viszonyok vajudozásai között szülemlett határozások, melyek változó fejlődés, hamarkodó szükség, nem ritkán az egyetemit kifeledő, az egyedit féltőn megragadó önösség nyomait viselik magokon ; emlékeztessem az ifjakat, hogy az eszme vezércsillag, mely nélkül tébolygás lesz a czélra törekvés, de hogy utána, nem rája viszen az ut ; hogy az élet halmokon völgyökön vonul keresztül s műveire munkapor, izzadság szennye és bűze tapad; tudják meg, hogy az ember óriás, ki fővel az eget éri, mig lába földön jár, s hogy mégis az állodalomban el kell férnie; érezzék, hogy alakuló nemzetünk jövendőnek indul, hogy a mult bizonyosan elmúlt, s honnan a jelen kinőtt, abba vissza nem térhet a jövendő, avagy sirt tetszik inkább választanunk, mint életetet. Tiszteteljék a multat, de értsék a jelent, dolgozván érette hogy nemzetünk dicső jövendőre méltóvá legyens az utókor ami korunkat is tisztelhesse sat." A JOGTANI Ezen programmszcrüen kifejtett elveknek megfelelően hivatási tütöttmaga-körében nem szorítkozott csupán arra, hogy hazánk ténylegesen sabb czéiok. fennálló jogviszonyai- és törvényeinek tágas mezején — nagyobbára saját szerkesztésű füzetei fonalán — alapos beavatottsággal és szellemes előadással tájékoztassa kellően hallgatóit s őket, mint leendő ügyvédeket és állami hivatalnokokat az illető szakismeretekkel bőven ellása s egykori hivatalukra elméletileg és gyakorlatilag mindenoldalulag kiképezze: hanem túlemelkedvén a hasznosság követelményein, főképen mély kutatáson alapuló és eredeti felfogással terjedelmesen kidolgozott „politikájában" a jog, a törvények és az állam eszményeivel, valamint Plató, Aristoteles és az ujabbkori hírneves politikusok, u. m. Montesquien, Rousseau, Hume, Smith Adám, Fichte, List sat. úttörő államrendszereivel hallgatóit megismertetvén, nekik oly irányeszméket nyújtott, melyeket egykor, mint államférfiak a törvényalkotás, közigazgatás, törvénykezés és országgazdászat terén hazánk anyagi és szellemi érdekeinek feljebbemelésére vezércsillagokul követhessenek. A jogtani F) E ezen 0}y magas szempontból contemplált és nagy terjeterjesztésé- delmü feladatnak kielégitőleg egyedül megfelelni minden lelkesültnek szuk- S (\g e g munkaszeretete mellett magát elégtelennek és egy évi folyam alatt lehetetlen dolognak tartá; azért mindjárt kezdettől fogva azon reményét nyilatkoztatá ki, hogy nem soká fog működni e pályán munkatárs nélkül. Minden alkalommal tehát odamutatván az akkori jogtudósok ás politikusok felüleles és egyoldalú miveltségére, egyrészről az ifjúságban a classikai tanulmányok iránti lelkesedést költé fel, másrészről pedig a jogtudományi pályának kiterjesztésével barátkoztatá meg a párlfogóságot és közönséget, meggyőzőleg mutatván ki annak czélszerüségét és elodázhatlan szükségét.
