Palcsó István: A késmárki lyceum története (Késmárk, 1893)

III. A késmárki főtanoda mint kerületi lyceum 1839 óta

felől, mint tükrözik azt vissza a törvények, viszonyok vajudozásai között szülemlett határozások, melyek változó fejlődés, hamarkodó szükség, nem ritkán az egyetemit kifeledő, az egyedit féltőn meg­ragadó önösség nyomait viselik magokon ; emlékeztessem az ifjakat, hogy az eszme vezércsillag, mely nélkül tébolygás lesz a czélra törekvés, de hogy utána, nem rája viszen az ut ; hogy az élet halmokon völgyökön vonul keresztül s műveire munkapor, izzad­ság szennye és bűze tapad; tudják meg, hogy az ember óriás, ki fővel az eget éri, mig lába földön jár, s hogy mégis az állodalomban el kell férnie; érezzék, hogy alakuló nemzetünk jövendőnek indul, hogy a mult bizonyosan elmúlt, s honnan a jelen kinőtt, abba vissza nem térhet a jövendő, avagy sirt tetszik inkább választanunk, mint életetet. Tisztet­eljék a multat, de értsék a jelent, dolgozván érette hogy nemzetünk dicső jövendőre méltóvá legyens az utókor ami korunkat is tisztelhesse sat." A JOGTANI Ezen programmszcrüen kifejtett elveknek megfelelően hivatási tütöttmaga-körében nem szorítkozott csupán arra, hogy hazánk ténylegesen sabb czéiok. fennálló jogviszonyai- és törvényeinek tágas mezején — nagyob­bára saját szerkesztésű füzetei fonalán — alapos beavatottsággal és szellemes előadással tájékoztassa kellően hallgatóit s őket, mint leendő ügyvédeket és állami hivatalnokokat az illető szakismeretek­kel bőven ellása s egykori hivatalukra elméletileg és gyakorlatilag mindenoldalulag kiképezze: hanem túlemelkedvén a hasznosság követelményein, főképen mély kutatáson alapuló és eredeti felfo­gással terjedelmesen kidolgozott „politikájában" a jog, a törvények és az állam eszményeivel, valamint Plató, Aristoteles és az ujabb­kori hírneves politikusok, u. m. Montesquien, Rousseau, Hume, Smith Adám, Fichte, List sat. úttörő államrendszereivel hallgatóit megismertetvén, nekik oly irányeszméket nyújtott, melyeket egykor, mint államférfiak a törvényalkotás, közigazgatás, törvénykezés és országgazdászat terén hazánk anyagi és szellemi érdekeinek fel­jebbemelésére vezércsillagokul követhessenek. A jogtani F) E ezen 0}y magas szempontból contemplált és nagy terje­terjesztésé- delmü feladatnak kielégitőleg egyedül megfelelni minden lelkesült­nek szuk- S (\g e g munkaszeretete mellett magát elégtelennek és egy évi folyam alatt lehetetlen dolognak tartá; azért mindjárt kezdettől fogva azon reményét nyilatkoztatá ki, hogy nem soká fog működni e pályán munkatárs nélkül. Minden alkalommal tehát odamutatván az akkori jogtudósok ás politikusok felüleles és egyoldalú miveltségére, egy­részről az ifjúságban a classikai tanulmányok iránti lelkesedést költé fel, másrészről pedig a jogtudományi pályának kiterjesztésével barátkoztatá meg a párlfogóságot és közönséget, meggyőzőleg mu­tatván ki annak czélszerüségét és elodázhatlan szükségét.

Next

/
Thumbnails
Contents