Palcsó István: A késmárki lyceum története (Késmárk, 1893)
III. A késmárki főtanoda mint kerületi lyceum 1839 óta
mindegyiköknek a kerületi segély V 5-e jutott. Az alsóbb osztályú tanároknak, még pedig a syntacticai és grammaticai osztály tanárának rendes fizetése 160 pfrtra, a donatistákénak pedig 120 pfrtra és szabad lakásra tétetett, azonkívül mindegyiköknek saját osztályából jutott az 1817-ben meghatározott tandij. Az előbbi időkben valamint országszerte, úgy intézetünkben Tannyelv, is a latin nyelv miveltetett tulnyomólag, noha grammatica és magyar ön- gyakorlatok által mindig alkalom nyújtatott más ajkuaknak a n éképzö kör met s későbben a hazai nyelv ápolására irányult mozgalmak ide1S21 óta jétől fogva a magyar nyelv megtanulására is. E viszonyok befolyása alatt alakult intézetünkben először a német önképző társaság 1821 -ben Chalupka János kezdeményezése mellett, melynek vezetését 1824-ben Kralovánszky István vévén át, a mellett a magyar önképző társaságot léptette életbe és azóta ezen két önképző kör az ő, valamint az utána következett tanárok felügyelete és ápolása mellett a legtestvéribb egyetértésben, magányban fejlődő virágként, szép eredményűnek bizonyult be az ifjúság nemzeti érzelmeinek buzdítására, nyelv- és irodalom-ismereteik bővítésére, irályuk és nemes ízlésük fejlesztésére Egyszersmind a tót ajkú theologusoknak alkalom nyújtatott anyanyelvűk ápolására a homileticai gyakorlatok által. A LYCEU.N Az uj szellemi mozgás, mely akkori időben hazánkban erősen szeUemc. hullámzani kezdett és mely az 1840. évben Pesten tartott evang. egyetemes gyűlés alkalmával a két protestáns egyház testvéresülésében (unió), valamint a magyar nyelvnek a tudományokra való alkalmazásában nyerte első határozottab nyilvánítását, — a mi főtanodánkra sem maradt hatás nélkül A magyar nyelv, mely már 1835 óta minden osztályban rendes tantárgyul tanittatott, most még nagyobb gonddal ápoltaték és évről évre nagyobbodó terjedelemben vétetett fel a tudományok előadási nyelvéül. így az egyetemes gyűlés határozata értelmében már 1841 óta a történet, földleirás, természetrajz, statistica és jogtudományok magyarul adattak elő, szintúgy az iskolai kimutatások és bizonyitványok magyar Magyar nyelven szerkesztettek. Lelkesitőleg hatott ezen hazai ügy felkaroj.ártfÓgói. lására a tanároknál ugy mint az ifjúságnál a magyar érzésű pártfogók, kiváltképen Cornidesz István nagyérdemű felügyelőnek példája és fáradhatlan buzditása, ki is először 1840-ben az iskolai gyűlést magyar ékes beszéddel nyitá meg, és a magyar nyelvet a tanácskozásba behozta ; valamint Jóny Tivadarnak a magyar könyvtár szaporítására és magyar dolgozatok pályadijazására, hasonlóan Horváth Borbála asszonynak a magyar nyelyben kitűnő másajku tanulók jutalmazására, szintúgy S z i r m a y Pálnak
