Palcsó István: A késmárki lyceum története (Késmárk, 1893)

II. A gymnasiumnak lyceummá átalakulása a késmárki ev. egyházi község és a szepességi nemesség közös pártfogása mellett

törekedett vala az intézetet mind szellemi hatásában, mind anyagi létében nagyobb virágzásra kifejleszteni, az 1820. évi január 25-én bekövetkezett halála után, tetemes hagyománya által is annak leg­nagyobb jóltevői sorába lépett. Életében több éven át 50 frtnyi segélylyel támogatá a jogtanár fizetését, végrendeletében pedig nagybecsű könyvgyűjteményét és két telkét hagyományozá a lyceum számára. Hivatali utódja lőn (1818 óta) Chalupka János, Leho­táról. — 1821-ben Genersich János irodalmi téren kivivott érdemei és elterjedt hire folytán a bécsi protestáns theologiai akadémiába hivatott el rendes tanárul, kinek megürült helyére akkor a törté­nelem és statistika előadására Kralowanszky István, az eperjesi colleginm rectorának fia választatott meg, ki is 1824-ben, mikor az eddig szép sikerrel működött és általános nagy kedveltetésben részesült Chalupka Breznóbányára lelkésznek hivatott el, ennek helyébe helyeztetvén a rhetorikai és felsőbb lycealis osztályokban a philologiai tanulmányokat kiváló előszeretettel és kitűnő ered­ménynyel műveié. Ugyanakkor Benedicty a felsőbb osztályokban tanítandó történelem és statistika tanszékére léptetett elő és a megürült syntaxisba Szlawkowszky Mátyás Keresztély, Gréniczről, ugyanaz, ki ezen osztályban már az előtt mint helyettes­tanár, azután Uj-Verbászon mint lelkész működött, rendes tanárnak választatott meg. Ezt, ki már 1829-ben meghalt, követé Na dl er Ferencz, Késmárkról, kinek atyja Pál egykor ugyanezen osztály­ban tanár volt. Miután pedig ez is, kit szelid jelleme és költői ihlettségü szelleme igen megkedvelt tanárrá és emberré tett, korán a halál által elragadtatott, helyébe 1831-ben Stenczel Hugó választatott, ki eddig Langh Andrásnak 1829-ben történt elhunyta után a grammatikai osztályban mint rendes tanár elismerésre méltó sikerrel működött vala, a mely osztály tanításával azután Be ne Samu János mint rendes tanár bízatott meg. Kánoni iáto- • 825. évi julius hó 12-én és következő napjain véghez vite­g-atás a kánonszerü püspöki látogatás főtiszt, ev. tiszakerületi super­intendens Jozéffy Pál úr által zádorliázai Sturmann Márton, kir. tanácsos, Spóner Pál és Cornides Dániel, helybeli felügyelők; Wieland János, Görgey György és egyéb vidéki valamint helybeli pártfogók; Kralowanszky István, akkori igazgató, a többi tanárok és az összes tanuló-ifjuság jelenlétében. Mely alkalommal a fő­pásztor minden egyes osztályban a tanítás eredményéről nyilvános vizsgálat utján tudomást szerezvén, valamint a lyceum minden bel­és külügyeire, szellemi és anyagi érdekeire gondos figyelmét ter­jesztvén ki, az intézet kül- és belszervezetét helyeselve, a felügyelők, gondnokok, tanárok buzgó működését, valamint a tanulók tanúsított

Next

/
Thumbnails
Contents