Palcsó István: A késmárki lyceum története (Késmárk, 1893)

Bevezetés

A MAGYAR ^ hazánkbeli evangélikusok a hittudományokkal együtt az tudomány és iskolák szervezetét is a németektől kölcsönözték és ezekben a valláson iskola, kjyül főképen a classicusokat ápolgaták. De jóllehet ezen merev humanismusi szellem a XVI. század óta még a közel múltig iskoláink főszinezetét képezte, mindazonáltal a nemzet sajátlagos geniusa és a külső körülmények szülte korszellem a tudományok más ágainak ápolását is, valamint az iskolai intézetek időn- és fokonkinti átalakítását tette szükségessé. A protestáns vallás és a nemzetiségért folyt hosszú küzdelem a jogtudományokat, majd a béke idejében a nyilvános élet és törvényhozás az ékesszólást, költészetet és világtörténelmet; a maga múltjáról és jövendőjéről eszmélkedő nemzet a hazai történelmet, saját nyelvének és irodalmának müvelését; az európai müveit nemzetekkel való érintkezés és versenyzés ezek nyelveit, irodalmát, állami intézményeik ismeretét, továbbá a bölcsészetet és természettudományokat tűzte ki az iskolák feladatáúl. ^riákko Vájjon megfeleltek-e a hazánkbeli iskolák ama koronkint előronkinti át- állott igényeknek, hazánk korszellemének, valamint a tudomány és alakulásai, pedagógia terén észlelt előhaladásoknak ? Mennyi befolyással voltak szerveztetésükre a XVII. században Rattich és Gomenius Amosnak a tananyag és módszer iránt tett újitásai, a XVIII. században pedig Rousseau, Rasedow és Pestalozzi az oktatás és nevelés ügyében irányadó és korszakot képező eszméi ? Ezen kérdésekre minden egyes protestáns tanintézetünk története adhatna csak kimerítő feleletet. Itt csak annyit jegyezünk meg, hogy a mult századokban a protestáns vallás szabad gyakorlatát fenyegető és az iskolák szabad kifejlődését felette nehezítő körülmények közt legszükségesebbnek tárták őseink az egyház jogainak megóvását és iskoláiknak fennmaradását biztosítani, a mint azt végre az 179°/j -ik évi 26. törvényczikk által elérni sikerült. Maga a tanügy lényeges reformálását csak nyugodtabb időkre kelletett elhalasztani. A mult században a türelmi parancs kihirdetése után több középtanoda örömmel ragadá meg az alkalmat felsőbb akadémiai tanfolyamok szervezésére, úgy ujabb időkben sem hiányzottak elismerésre méltó kísérletek a protestáns közép- és felsőbb tanodák czélszerübb szervezésére. Tanúsítják ezt az 1845-ben Zayugróczon, 1861-ben Pesten, 1869-ben Ácsán és végre 1884-ben Rudapesten autonom uton evang. tanférfiak által kidolgozott és az egyetemes egyháztól megállapított iskolaszervezési tervezetek; nem külömben az egyes tanodáknak azon átalakulási kísérletei, melyekkel az 1850-ben az akkori kormány által octroyált tervezetnek, autonómiájuk lehetőség szerinti fentartása mellett, alkalmazkodólag megfelelni erőlködtek. A késmárki evang. iskola, melynek keletkezése a reformátio