Hörk József: A Sáros-Zempléni Ev. Esperesség története. Kassa 1885.
18 méltán, — mert hiszen végtelenül hasznos tagja a társadalomnak, s mert ismeretes, hogy tud is, akar is a nemes és szent ügyekre áldozni, a mit bizonyít, az, hogy az eperjesi coll. jogakadémiára 1000 forintot, a eollegiumra 200 forintot, a sáros-zempléni esperesség javára 500 frtot, az eperjesi ev. t. egyház javára 100 frtot áldozott stb. stb. csak egy-egy alkalommal. — S a ki tudja, hogy a , tiszteletbeli hivatalok mennyi kiadással járnak, az fogalmat alkothat magának róla, mennyit áldozhatott a közügynek Jelenik-Almássy István, a kinek ezekből oly igen sok jutott. Valóban mindezen érdemeiért, a társadalom javára fordított önzetlen, lelkes fáradozásaiért, méltán kiván neki minden ismerője hosszú boldog életet! B) A sáros-zempléni espereség főesperesse: Urbán Adolf életrajza. Urbán Adolf született 1831 május 4-én Nagy-Mihályban Zemplénmegyében. — Elemi oktatását szülővárosában nyervén, az 1841-ik év óta az eperjesi ev. kerületi főiskolának, a collegiumnak, volt növendéke. Ugyflhott bevégezvén a theologiai tanfolyamot is és 1853-ban jó sikerrel letevén a hitjelölti vizsgát, egy éven át Pazonyban az Elek családnál nevelősködött. Miután önképzése czéljából a Szirmay féle ösztöndíj segítségével az 1854/5-ik iskolai évet a greifswaldi egyetemen töltötte volna, Pazdicson a Szirmay családnál nevelő volt. — Hét év elteltével, 1857 deczember 8-án, Lőcsén felszenteltetvén, Pazdicson, hol saját költségén kipadoztatta a tantermet, segédlelkész lett. — 1859 elején rendes lelkészszé választatván, Laposra költözött, holott is az előlegkép rendelkezésére bocsátott gabonával megvetette alapját az egyházi magtárnak s a lelkészi jövedelem gyarapítására 40 frtnyi alapítványt tett. — Hat évre terjedő ottani időzése alatt újból felépítette a parochiális gazdasági épületeket, mivelhető állapotba hozta a papi földek parlagon hevert részét. A templomot egy méterrel emelte, uj ablakokkal s uj menyezettel látta el s uj fedél alá vette és sekrestyével toldotta meg. — Az ő buzgóságának köszönhető az ottani csinos torony épitése, melynek minden kövét az ő buzdítása folytán hordták és rakták együvé a vallásos hívek. Már mint 1864 óta esperes vitetett az 18G5-ik év tavaszái^t) a hanusfalvi egyházba, hol uj tere nyílt lelkipásztori működésén»? — Mindjárt hivataloskodása kezdetén, Benczúr József buzgó s 100 kes egyházfelügyelő közrehatásával, a dűlőfélben lévő paplak helyére szilárd anyagból csinos épület építtetett 2500 frtnyi költséggel ; idővel 1000 frtnyi kiadással felállíttattak a parochiális és -iskolai gazdasági épületek ; 1000 frton kilencz változatú orgona szereztetett ; a templom belülről s kívülről 300 frt költséggel ki tataroztatott, majd tornyostól együtt 900 frton újra fedetett. Az egyház anyagi állapotának javítására is gondja lévén, a helyi ev. tanitó részére 10 hold szántóföldet szerzett, a lelkész földjeit 10 holddal gyarapította; nem kímélve saját pénzét s fáradságát, írtogatás által s kiegyengetve a vízmosásokat, mívelhetővé tett 4 holdnyi cserjés parlagot. Pétervágáson (filía) a gyámintézet segítségével uj iskolát építtetett s a tagosítás alkalmával a tanító részére 15 holdnyi szántóföld kihasítását közvetítette, illetve kieszközölte Mint esperes, az esperesség jogainak felfelé és lefelé hű őre. — Nyugodt, higgadt, megfontolt eljárását az egyházias buzgóságon kivűl a méltányosság és igazság jellemzi. — Ez jellemzi őt mint a a sáros-zempléni ev. esperességbeli tanító-egylet elnökét is. Vitás kérdésekben nem elfogult. Egész lényét a szelídség s jóakarat jellemzi. Méltán ül már 21 év óta a főesperesi széken.
