Hörk József: A Sáros-Zempléni Ev. Esperesség története. Kassa 1885.

I. ÁLTALÁNOS RÉSZ. A» y) 1 a reformatio előtti állapotok. ,<A ' Sárosmegye régi lakosságának vallása. t Sárosmegye lakosai mindig több vallásúak voltak; a magyarok és németek róm. kath., a tótok sok egyháza gör. kath. volt. A keresztény vallás terjedése elején majd az egész megye lakossága gör. kath. volt. Bizonyítják azt a legrégibb templomok, melyek ugyan mainapság a róm. katholikusok kezén vannak, — melyeken azonban a már bemeszelt feliratok, fali képek gör. kath. jellegűek. — És habár a rom. kath. egyház zárdák s templom-épitések, egyház alapitások utján terjeszkedni igyekezett: a gör. kath. egyház mégis megtartotta létét, a minek főoka az anyanyelvű istenitiszteletben keresendő. — Korán jelentkeztek Sárosban a zsidók is. Magyarság. Husziták. Sárosmegye sok községe egészen a XVIII. sz. elejéig magyar anyanyelvű volt, ezt az erdők nevei, a vizek, mezők, dűlők, rétek és a nép vezetéknevei, továbbá a nép közt máig fenmaradt traditio, mely arról szól, hogy nagyapái, szépapái (a mostani öregeknek) még magyarul imádkoztak, énekeltek, beszéltek, különösen : Orkuta, Nagy-Szilva, Töltszék vidékén, továbbá nevezetesen Szeben és a kapi vár körül a népszokások és népviselet is bizonyítja. Az 1711— 1730-ig több izben (és azelőtt is) dühöngött pestis e megye lakosait iszonyúan pusztította s ezen időtájban részben a háborúk, elköltözések, de íőleg ezen baj folytán veszett el a megye magyar lakossága, mely még Il-ik Rákóczy Ferencz forradalma idejébeii^i számos községet alkotott (mintegy 127 falut P. Ö.) s a meggyérül lakosok közé tótok költözvén be, azok által eltótosodott. De már a) 1470-ik évet kell olyannak tekintenünk, a melyben a magyarság a tótság által korlátoztatott és sok helyütt kiszorittatott, mert a Cseh21 országból kiszorított, száműzött, elűzött (Husz követői) „Husziták", más felső-magyarországi megye mellett, nevezetesen Sárosmegyét özönlötték cl, különösen 1468 óta, — midőn I. Mátyás király a husziták vezérét, brandeisi Giskra Jánost, Sárosmegye örökös főispánjává nevezte ki. A husziták igen elterjedtek, (P. Ö.) mert hiszen hogy 70-nél több egyházuk volt itt, az biztos történeti tény. Es mivel fegyverjártasok voltak, nem csodálandó, hogy az előttök kettős okból (mert nyelvöket nem értették és mert római katholikusok voltak) gyűlöletes magyarokat, Sárosmegyéből mindinkább, kizavarták s ezen időtől kezdve a husziták és gör. kath. vallású tótok számban felülmúlták a magyarokat. Hogy a gör. katholikusokat a husziták a maguk nézeteinek mindinkább megnyerni képesek voltak, az az istenitiszteletben közösen használt tót nyelvnek tulajdonítandó. — Az is bizonyos, hogy a husziták fegyveres kézzel sok templomot vettek el, sokat ujon építettek s hogy sok helyütt a gör. katholikusokkal részben a közös nyelv, részben a közös urvacsorai-kehely-használat folytán végleg egyesültek is. Husziták voltak Sárosmegyében egészen a reformátióig, a mikor is sokan közülök gör. katholikusokká lettek, a legtöbben azonban Luther tanához csatlakoztak. Y - "ói J-» ... . A hitújítás kezdete Sárosban. A hitújítás korán terjedezett Sárosban, nevezetesen a 3 sz. k. város: Eperjes, Bártfa, Szeben által, mert több történetíró állítása szerint, az ezekben és Sárosmegye több helyiségében és városában, mint egykor Hansdorf (Hanus- vagy Jánosfalva) Kapinémetfalva, Németjakabvágás, Stelbach, Plavnitz, Siebenlinden (Héthárs), Herrknecht, Reichwald és a többiben lakó németek a németországi németekkel való sokszoros érinkezésök folytán, sok reformátori iratot kaptak s kétségtelenül ezen városokban s helyeken előbb voltak ev. lelkészek, mint a többi mezővárosokban és falvakban. De hogy már . korán jutott el a reformátió a falvakba is, az alább látható és ezen •árosokkal majdnem egyidejűleg az egész megye reformálva volt. Fájdalom, azon férfiak nevei, a kik a sz. kir. városokon kívül ,a mezővárosokban és falvakban terjesztették a reformátiót, mind nem 'tudhatók. — Hogy azonban a reformátió a mezővárosokban és falvakban is igen korán terjedett el. az Il-ik Lajos király azon, a bártfaiakhoz „1525. Budae Sabbatho Proximo post Fest. Purif. Beatiss. *"

vViig. Mariae" kelt parancsán kívül, melyben a bártfai polgárok-