Hörk József: A Sáros-Zempléni Ev. Esperesség története. Kassa 1885.
100 közelebbi vizsgálatnál felelősségre vonassák, magához liivta a város 3 esküdtjét, a jegyzőt és az albirót, s azokat fegyveres erővel 4 katonának jelenlétében reá kényszeritette, hogy adjanak néki bizonyítványt arról, miszerint ő nem bűnös abban, hogy másutt hajtatta végre a keresztelést. 8. Ugyanaznap a Dessewfty-esalád ezen tisztje, Ambrózy Andrást, a ki ágyában igen betegen feküdt, katonák segitségével fegyveres kézzel Tarczára akarta vinni, de a városi polgárok ezen gonosz ember ezen gaz szándékának ellenszegültek s vakmerő szándékát meghiúsították; az pedig a hozzáhasonló gaz Kreutzerrel, Tarczára ment, liogy jelentse a grófnőnek, mit kelljen a héthársi evangélikusok elnyomására továbbra tennie. 9. Ezután 3-ad napra t. i. febr. 15-én eljött Zombory Miklós Héthárs városába és megparancsolta, hogy mindent előkészítsenek, a mi az alispánnak és néhány kísérőjének elfogadására szükséges. Ez megtörténvén, megjött a megyei hajdúkkal az alispán és vele egy század katona s azok élén a kapitány Gorsits, Szirmay grófnő szolgáival. A városi tanács megjelent az alispán előtt, melynek is az alispán megparancsolta, hogy szállásolja el a katonaságot. A kapitány e közben a tanácscsal Dekovits szállása felé menvén, megparancsolta, hogy a bíró és egy az esküdt polgárok közül bebörtönöztessék. Látván ezt a többi esküdtek, elszéledtek, 3-an pedig a katonáknak a kvártélyt jelölték ki. Ezen katonáknak meg volt parancsolva, hogy némely, egyenkint tel emiitett polgárt, szállásadó gazdáikat, felügyelet alatt tartsanak s mint foglyaikat őrizzék. Befejezvén az ebédet, a városi jegyző Droschelius Dániel háziban 6 lovaskatona, 4 hajdú és 2 megyei esküdt, a város 6 polgárát az alispánhoz vezette. Ezekhez az ekképen szóllott: Ti keménynyakúak, a kik a grófnőnek engedelmeskedni nem akartok! Tudjátok meg, hogy most meglakoltok! Ti hajdúk pedig kössétek meg mindenik a magáét. Ezt midőn látták a foglyok, egy ezek közül Jobbady István nevü, alázatosan eképen szólitá meg az alispántt Az Istenért ! senkinek sem vétettem, miért kötöztetem meg ? Feleletül az alispántól magától 3 iszonyú ökölcsapást kapott a fejére, ugy, hogy a földre rogyott volna, ha az őt megkötöző hajdú által fel nem tartatott volna, de a dühöngő alispánnak ez sem volt elég, hanem rögtön megparancsolta, hogy a hajdúk őt megkötözzék és lehúzzák és pár fejsze nyéllel reá mért kegyetlen csapás után, üssék őt egy vastag bottal tovább. Midőn pedig ekképen gyalázatosan összeverve a földről felkelni sem lett volna képes, a hajdúk által hajánál fogva ránczigáltatott fel s midőn felemeltetvén, ujolag összeesett, újólag 97 hajánál fogva állíttatott fel s a falhoz támasztatott. — Egy második bizonyos Teschinszky nevü polgár, héthársi csizmadia, szintén megkötözötten először a szobában, azután pedig nyilvánosan az utczán iszonyú ütéseket és vesszőcsapásokat kapott s mindkettő azután Ambrózy Andrással, a ki a fogság előtt megbetegedvén, súlyos betegen feküdt ágyában, Tirtsch Christiánnal esztergályossal, Bornemann Sámuellel szücscsel és Jaeger Mihálylyal rézöntővel, héthársi polgárokkal, együtt kocsin elvitettek. Midőn pedig ezeknek feleségei és gyermekei keservesen sirva zokognának elfogott s összevert férjeikért és szülőikért, az alispán hajdúi (vagy inkább hóhérai) a jajveszéklőket, nem kímélvén a kiskorú gyermekeket sem, különbség nélkül, számos botütéssel szétkergették. 10. Droschelius Dávid tanitó és városi jegyző, midőn ezen elfogott polgárok fogva az alispánhoz vitettek volna, a parochián lévén, a szolgabíró Dobay Károly által azon ürügy alatt, hogy ha az alispánt megkéri, apósa Ambrózy András szabadon bocsáttatik, kihivatik. Azonban Droschelius alig lépett ki a parochia kapujába, rögtön elfogatott két ott álló hajdú által és saját házába az alispán elé vitetett. Itt sok szitkot és gyalázatot volt kénytelen hallani a grófnő udvari embereitől, azután kivezettetvén a nyilt utczára s földre vettetvén, az alispán parancsára, a szolgabíró jelenlétében, nyolcz kegyetlen ütést kapott s valószínűleg azon vastag bottal, melylyel üttetett, még többet is kapott volna, ha az ablakból kinéző alispán a hajdúkat nem akadályozta volna ; nejét hasonló sors fenyegette, mert 20 ütést kellett volna kapnia, de Dekovits közbelépésére szabadon bocsáttatott. Végül egy özvegyasszony : Tokaji Anna, hajdúk által az alispánhoz vitetvén, bottal veretett és az alispán kocsijába dobatván, Tarczára vitetett. 11. A 9. pont alatt emiitett polgárok, midőn Tarczára vitettek, újra kegyetlen ütéseket szenvedtek; nevezetesen: 1. Ambrózy András ruhái levettetvén, meztelen testére egy fiu által addig kapott vesszőcsapásokat, mig elborította a vér. Pedig már 70 éves ember volt. 2. Tirtsch Christián lengyel-korbácscsal oly iszonyúan veretett, hogy az összeszakadozott. 3. Jobbády István, a kit már Héthárson elég kegyetlenül megvertek, az iQabb Szirmay gróf kérésére csak 7 ütést kapott ugyanazon korbácscsal. 4. Teschinszky János, miután már Héthárson kétszer kapott verést, Tarczán újra 60 iszonyú ütést kapott ugyanazon lengyel-korbácscsal, úgy hogy ruhája s a korbács összeszakadozott. 5. Jaeger Mihály hasonló korbácscsal hasonló módon 50 ütést kapott. 6. Bornemann Sámuel gyengélkedő 7
