Hörk József: A Sáros-Zempléni Ev. Esperesség története. Kassa 1885.

Elvett templomok névsora ezen időből: Az „Intoleranz des kath. Klerus gegen die ung. Protestanten, nach zuverlässigen Aktenstücken" czimü vin prot. Deutschlande" nyomatott, 1792-ben megjelent miiben, azon templomok névjegyzékében, melyeket az 1647-ki országgyűlésen létrejött barátságos kiegyezés folytán a katholikusok a protestánsoknak visszaadtak, később azonban újra elvettek, előfordul (p. 204.) a sárosmegyei : SzentPéter és Felső-Sebes ; a zemplénmegyei : Varannó, Gai'an, Kucsin ; az abaujmegyei : Samogy, Misle, Alsó-Metzenzéf temploma. Azon templomok között, melyeket a katholikusok a protestánsoktól 1670-től, 1722-ig elvettek, említtetik, (p. 205. és köv.) a sárosmegyei : 1. nagy-sárosi, 2. megyei, 3. orkutai, 4. nyárs-ardói, 5. gerlachói, 6. újfalvi, 7. szent-györgyi, 8. sebesi, 9. sirokai, 10. kissárosi, 11. várallyai, 12 boroszlói, 13. buSaméri, 14. dubiczai (?), 15. péchujfalvi, 16. plavniczai, 17. nagy-vitézi, 18. tarkői, 19. hrapkói, 20. ternyei, 21. szinyei, 22. szent-mihályi, 23. kajatai, 24. licséçti, 25. lapispataki, 26. zsebfalvi, 27. mochnyai, 28. sárpataki, 29. rokitani, 30. kis-vitézi, 31, berzeviczei, 32. kosztolányi, 33. keczerpekléni, 34. lipóczi, 35. mudróczi, 36. bünyitai, 37. patacskói, 38. tiszitei, 39. felső-volyai, 40. szedliczei, 41. karácsonymezei, 42. szokolyai, 43. kisfalusi, 44. tokalitsi, 45. ófalvi, 46. újfalvi. 47. aranypataki, 48. szedikerti, 49. richwaldi, 50. péter-vágási, 51. kapii, 52. hervaltói, 53. sibai, 54. fintai, 55. nagy-szilvai, 56. veresalmai, 57. hanusfalvai, 58. pálvágási, 59. bisztrai, 60. liermányi, 61. kapronczai, 62. váczifalvai, 63. kohányi, 64. kavacsányi, 65. vaspataki, 66. bicskái, 67. bogdányi, 68. senyéki, 69. lófalvai, 70. malczói, 71. lenártói, 72. osztropataki, 73. radácsi, 74. dobói, 75. tót-selmeczi, .76. berkii, 77. berzenkei, 78. szuhadolinai, 79. szentimrei, "80. veresvágási, 81. tuhrinai, 82. bolyári, 83. klyussói, 84. hankóczi, 85. béczallyai, 86. jakabfalvi-, 87. tarczai, 88. viszokai, 89. somosi, 90. kakasfalvi és 91. eperjesi == 91. A zemplénmegyei: 1. tállyai, 2. mádi, 3. erdőbényei, 4. tarczali, 5. tokaji, 6. bodrog-kereszturi, 7. liszkai, 8. tolcsvai, 9, vámosujfalvi, 10. olaszii, 11. sátoralja-ujhelyi, 12. nagymihályi, 13. topolyai, 14. m.-izsépi, 15. imregi, 16. bottyáni, 17. zétényi, 18. radi, 19, szögi, 20. szerdahelyi, 21. göröginyei, 22. tárnyai, 23. leskóczi, 24. jankóczi, 25. hosszumezői, 26. sókuti, 27. tótjesztrebi, 28. kucsini, 29. körtvélyesi, 30. csáklyói, 31. komoróczi, 32.. benkóczi, 89 33. matyasóczi, 34. zambinai, 35. rézbányai, 36. agyagosi, 37. tótizsépi, 38. mihálykői, 39. dobrai, 40. rákóczi, 41. nagydomásai, 42. kisdomásai, 43. kosaróczi, 44. tótkapii, 45, benkóczi, 46. szedliczkei és 47. mernyiki = 47. . . Az abaujmegyei: 1. szepsii, 2. gönczi, 3. somogyii, 4. horváthii, 5. nagy-bodolói, 6. kis-bodolói, 7. beszteri, " 8. makránczi, 9. enyiczkei, 10.'bárczai, 11. ketzeri (Ketzeri ?) 12. szaczai, 13. árkai, 14. boldogkői, 15. újfalvi, 16. rozgonyi, 17. ócsvári, 18. sebest 19. kassai, 20. ladnai = 20, Protonotarialis inquisitió. 1721—1722-ben. Midőn a sárosi evangélikusok mind az országgyűléseken, mind pedig a királyi udvarnál szüntelen templomaik elvétele felől panaszkodnának s templomaiknak azon helyeken, mely helyeken 1681 előtt szabad vallásgyakorlatuk volt, vissza kellett volna adatniok, e czélból a királyi tábla birája által, Judex curiae, az országbíró a csábrági gróf Koliáry István, és Kapy Gábor főjegyző által megtartatta Sárosmegyében a királyi táblai főjegyzői vizsgálatot valamennyi ev. templom felett. Fabó (Mon. II. p. 297.) emliti, hogy az 1721-ki protonotarialis inquisitiót a pesti bizottmány elnöke: gróf Koháry István de Csábrágh et Szitna, márcz. 23-án 3 hó alatt megejteni rendelte, de ez valószínűleg hosszabb ideig tartott, mert a benne emiitett 65 anya- és 74 leánygyülekezetben, tehát összesen 139 községben, ezen vizsgálat bizonyosan több időt vett igénybe. És ámbár ezen vizsgálatnak meglévő magyar hiteles jegyzőkönyve, mely többi közt a 153-ik lapon azt is emliti, hogy IL Rákóczy Ferencz idejében „pro revisione Ecclesiarum" egyes bizottságok küldettek ki, azt bizonyítja, hogy ezen vizsgálat eskü alatt tett bizonyítások alapján azt sütötte ki, hogy majdnem minden templom 1681 előtt az evangélikusok birtokában volt, azért mégis nemcsak hogy az elveiteket sohasem adták nekik vissza, hanem még azoknak legnagyobb részét is, melyeknek birtokában a főjegyzői vizsgálat alkalmával tényleg voltak, elvesztették s csak a lehető legkevesebbet tarthatták meg. A harmadik legnagyobb pusztulás 1722—1750-ig. A protestánsok ezen időbeli legfőbb üldözői. Ezek a r. katholikus s különösen olyan földesurak voltak, a kik csak nem régen tértek vissza az ev. vallásról a r. kath. egyházba* s a kik a r. kath. papok ösztönzésére zavarták s feldúlták a sza. j