Hörk József: A Sáros-Zempléni Ev. Esperesség története. Kassa 1885.

'379 375 - Ura, kinek dicsőségére itt e földön oly Szép szolgálatot tett, magá­hoz vette. Örök béke az itteni sirboltban nyugvó hamvaira! Jelenlegi egyházfelügyelő: Erdélyi Ferencz, eperjesi ügyvéd s az Újházi család ügyésze, ki a megboldogult egyházalapitó úiellett az itteni egyház alkotása körül nagy érdemeket szerzett ma­gának. Viszi ezen hivatalát az 1882. év óta. Az egyházban működő lelkész és tanitó, kik mint ilyenek, itt elsők: Lelkész: Herényi Chotvács Endre. Tanitó: Lojko Sándor. 20. Zsegnye. Ezen régi egyházról a régi okmányokban a következő meg­jegyzéseket találjuk : 1636. Yan aranyozott réz kelyhe hasonló tálczával ; földjét a szom­szédok elfoglalták, de tizedet fizettek érte, ugy az Ábra­hámfalvitól is. Van 3 irtványföldje, melytől dézsmát huz, van rétje ; a lelkész egész jobbágytelektől 60 marok gabonát, 10 marok zabot, féltelektől ennek felét, r egy tyúkot és egy kocsi fát húz. A zsellérektől 6 és 4 dé­nárt. Van 14 földje, 2 rétje ; Ábrahámfalváról minden jobbágy fél köböl gabonát, ugyanannyi zabot, 'tyúkot., kocsi fát; zsellérek 6 és 4 dénárt fizetnek. A zsellérek fillérei napszámmá változtattattak. 172 1!j. Azelőtt lutheránusok birták s most is, mint mindig, azok birják, csak Kolozsváry idejében foglaltatott el, a mikor is 2—3 izben kath. plebánus szolgált; többször be nem bocsátották; egy katholikuson kivül a többi lutheránus. Templomát és minden egyházi épületét lutheránusok épitették. 1743. Május 1-én Abosról, a hol 26-ik ápriltól tartózkodott, Plosz­kán elbocsátván és megáldván az abosiakat, a superin­tendens Zsegnyére jött. Itt a 30 év óta lelkészkedő, 55 éves Joannes Prúnyi, (részeges), annyira elhanyagolta a vallásos oktatást, hogy a superintendens őt nyilvánosan megdorgálta. Oltára 1655., szószéke 1640., kőtemploma 1714-ből. A parochia tüz által elpusztulván, „pastor in habi­tatione et pecora eius in atrio vivunt. Hinc facile judi­cari potest, quam pulchre oleat ad parochiam Segnensem venientibus". — Iskoláját, mely még teljesen fedve nem volt, Keczer András építette. Az egyház birtoka roszul kezeltetik, a superintendens maga nevez ki Orgonás Ádám és Jachosa Jánosból álló gazdákat. Van „judex"-e. Erdőcske filiában, bár a lakosok mind evangéli­kusok, a gör. katholikusokkal ünnepelték az ünnepeket mind. Pedig már egyszer, mint A. Keczer elbeszélte, „ab, J. Magistratu comitatensi compulsi" az evangéli­kusokkal kezdték volt ünnepelni az ünnepeket, de mivel 3 évre reá, vetésöket elverte a jég, azt hivén, hogy ez azért történik, újra a régi szokáshoz tértek vissza. Ábrahámfalva. A superintendens gazdákat, gond­nokokat nevez ki. 1754-ben lelkésze : Mihóky Márton, midőn szent cselek­vényt végzett, elfogatott a soóvári uradalom tisztjei Zathu­reczky, Schustrik s mások által, de a meghalt Keczer András által erőhatalommal kiszabadittatott. Majd 1766. körül, midőn Tapolcsányi volt a lelkész, Flaschkay ka­nonok, midőn a temetőt kimérte egy küldöttséggel, azt állítván, hogy ott van a Balassi-féle telek vége, az ev. templom közepébe állította fel a határjelzőt s követelte, hogy e telek a katholikusoknak adassék. De Keczer An­drás sikerrel ellenállt. Filiái : Bogdány, Lapispatak, Mérk, Erdőcske, Ab­rahámfalu, Kakasfalu, Gulyvisz és Mocsármány. A templomot a jelenlegi felügyelő atyja : Keczer András igazíttatta. Zsegnye szószékét egykor Dessewffy Tamásné állíttatta. Felüyyelő: lipóczi Keczer Márk (fentartó patrónus). Lelkész: Csorba András, 1797-ben Nicolai szen­telte fel. Eperjesen tanult. 35 éves. Kántor: a 66 éves Benya Márton. Matrica 1768-tól. Erdőcske filia, templomát elvették 1767. s lepecsé­telték s igy maradt 20 évig. Ekkor a kijött türelmi pa­rancs folytán félvén, hogy az újra ev. templom lesz, a soóvári parochus, Nóvák, leromboltatta azt. De 1802-ben a helytartó-tanács engedélyével ujat építettek. Ebbe oltárt a sókúti templomból vettek.

Next

/
Thumbnails
Contents