Hörk József: A Sáros-Zempléni Ev. Esperesség története. Kassa 1885.
242 A dézsmá-földeket Dessewffy Sámuel vette el. „Proventus Rectoris" czim alatt ezen megjegyzés áll: ^Rector sutor, qui praeter 365 dies in annum nihil habet!" A szabad vallásgyákorlat elvesztése : 1722. után a semvizi egyházból elűzött Benkovits Tamás Olsón a Kükemezeyék udvarában lakott. 1750. körül veszett el a templom s vele rövid idő alatt az egyház. Ez egyház különben keveset háborgattatott. Lelkészei közül ismeretes : 1. Textoridisz György 1624—1643. 2. Mokossinus Leonhard 1643—1646. 3. Plorantius György 1646—1660. Ez átmenvén Dobóra, itt az anyaegyház megszűnt s csak a Semvizről oda menekülő 4 Benkovits Tamás 1722—175Ö. odajöttével lett újra anyaegyházzá. Tanitói közül ismeretes : 1. Melikius András 1632. 2. Wareczius Mátyás 1743. 13- Dobó. (Dubovicza.) Dobóra a hitújítást igen korán, a reformatióért buzgó Dobaycsalád hozta be. Ezen család végtelen sokat tett ez egyházért. — Legtöbbet tett: Dobay Zsigmond. Az egyházlátogatások jegyzőkönyveiben ezen egyházról a következőket olvassuk: 1636, Régi templom. Van két aranyozott ezüst kelyhe hasonló tálczákkal, 3 strophiuma, 2 albája, tisztességes autipendiumai és vászon „sepulchralis mappája". Az egyház jövedelme a fél dézsma a „Petrowjanszke"-nak mondott, az urak által adott földekből, a másik fél a lelkészt' illeti. Van 3 szántóföldje. A lelkész a patrónusoktól minden vetés tizedét és a regia quartát kapja. Van egy földje a kert megett, a mely a roskoványi határig terjed. Van kertje a templom rom alatt, a melyet a patronusok adtak néki. 1650. — 1666/7. Dubovicza. Dobó. Anya. L. az 1636., mely évi egyh. lát. jegyzőkönyvvel, az ez évi teljesen megegyez. 1707: 1707-ben sept. 11-én Zabler Jakab (superint.) püspök Can. Vis. alkalmával, a consistorialis assessor ns. nemzetes Szirmay Miklós társaságában megjelenvén, a lelkész javára, a fizetésére szolgáló földek között találtatott még: 1. „Pry wapenniku" 3/ 4 Dobay István földje végében. 2. „Na kratkych dieloch" köriilbelől 5/ 4. 3. „Na Petrowenskim w strednim Poly" körülbelől 6 hold, melyet a templomra ajándékozott a héthársi Forgács 20 r. forintért. 4. „W sywawcu na Petrowenskym" 1 hold, melyet a templomra ajándékozott: Bozinkay István ur. 1721. Dobó templomát azelőtt az evangélikusok birták. Kolozsváry idejében rövid ideig a katholikusok kezén volt. Bornemisza István sárosmegyei alispán, a n.-sárosi plebánussal foglalta el ujabb időben (1717. jul. 18.) az evangélikusoktól, azt hozván fel, hogy Ö Felségétől, a. királytól, azon kegyelmes parancs érkezett a vármegyéhez, hogy a hol több a r. kath. birtokos: „a templomot resignálják". Elfoglalta pedig, mivel szóra nem adták, erőszakkal, hajdúkkal bevágatván az ajtót ; elfoglalta, mint mondá, Dobay Zsigmond kívánságára. Protestált ez ellen Dobay Gábor és Ferencz. Záwodszky Márton veresalmai ev. lk. tanúbizonyságot tett a két Dobay szavai mellett, úgyszintén Mailéin Mária a (30 évig) volt dobai ev. lelkésznek özvegye. A templomi szokott nemesi temetőhelyre nem akarták az ev. földesurakat temetni s a bevezetett r. kath. plebánus nem akart magán istenitiszteletet sem engedni. Jobbágyok közt sok az ev., 2 földesúr ev., de 4-szer több földesúr r. kath. Jegyzet : Záwodszky Márton, az atyjának, Záwodszky Miklósnak, 1670 jun. 30-kán a Dobayak és más dobói földesurak által kiállított s a jegyzőkönyvbe egész terjedelmében bevett latin tanitói hiványát mutatta be. (E hivány igen érdekes.) A szabad vallásgyakorlat elvesztése : 1672-ben a dobói ev. egyház templomát is elfoglalta Kolozsváry Imre, elűzvén az ev. lelkészt s ekkor egy ideig r. kath. plébános végzett benne istentiszteletet. 1682-ben azonban újra ev. lelkészt hivtak a dobóiak : Záwodszky Miklóst. Ezen időtől azután 16*
