Hörk József: A Sáros-Zempléni Ev. Esperesség története. Kassa 1885.
145 166617. — Anya. Kőtemplom, kőtorony, 2 harang, 5 díszes oltár, uj díszes szószék, evangélikusok által ujon szerzett, díszes aranyozott, ezüst kehely stb. mint feljebb. Egyház, pap, tanitó jövedelme jó. 1707. 1721. Semviz. (filialisai : Poloma, Olsa, Gyürke.) Mikor Kolozsváry a templomot 1672. elfoglalta, 2 évig a r. kath. bírták, de azelőtt s azután s most is az evangélikusoké az. A gyürkéi templomot az ev.. gróf Szirmay István építtette. — Mindezen templomok ev. voltak s most is azok. A szabad vallásgyakorlat elvesztése : Földesurai s Kolozsváry ez egyházat azelőtt is zaklatták, de templomát s szabad vallásgyakorlatát végleg csak 1722-ben vesztette el, valószínűleg a b. Barkóczy Klára befolyása folytán s a templommal igen gyorsan elvesztek az ev. hivek is. Lelkészei közül ismeretes : 1. Gabrielis Lőrincz. Aláirt 1614-ben. 2. Melikius András 1634—1646-ig. 3. Jakssy György 1646—1671. Üldözésig. 4. Leonhardi -András 1690—1697-ig. 5. Ocsovinyi György 1697—1701. 6. Georgiadesz Mihály 1701. 7. Zwaretzius Mihály 1701—1712. (Ekkor Köviczky Mátyás, rákosi (Gömör) leik. hivatott meg ; ez elfogadta a meghívást és mégis, mikor a szekerek érte mentek, üresen küldte azokat vissza.) 8. Benkovits Tamás 1713—1722. Tanitói közül, bár több volt, csak az 1. Melchiorisz Jánosnak neve ismerős előttünk és ez is úgy, hogy ezt tanítóul Zwareczy M. nem akarta elfogadni. 12. Olsó. (Olysa.) Korán keletkezett ev. anyaegyház volt. Később Semviz filiája lett. Semviz elpusztulván, újra anyaegyház. Az egyházlátogatások jkvében Olsóról ez áll : 1636. Régi kőtemplom, kőtoronynyal, 2 haranggal. Van ezüst kelyhe, 4 strophiuma, több autipendiuma, egy casulája, s szőnyege „tapeten", melyet Hoffmann Ádám ajándékozott. — Az egyháznak jövedelme az irtványföldek 10-de, melynek negyede a papé. Christophori Simon halála után, min241 den irtványföldjét az egyháznak hagyományozta, úgy, hogy a ki azokat birandja, az az egész tizedet az egyháznak adja, melynek ismét negyede a papé. A pap a patrónusoktól 12 köböl búzával vegyes rozst, 12 kereszt árpát, s ugyan an ay i zabot, s „regia quarta"-t kapott (utóbbi kicsiny volt). Az egyes jobbágyoktól kapott egy köböl rozst, 1 köböl árpát, a zsellérektől 1 kereszt rozst, 1 kereszt zabot, egy szekér fát (utóbbi jövedelemnek) harmada a tanitóé, mind annak a mit a zsellérek fizetnek. 1650. 1666j7. — Olsa filia. Kőtemplom, kőtorony, 2 harang, kehely stb. mint 1636-ban. Jövedelme ugy van rendezve, mint volt 1636-ban. Egykor anyaegyház, saját pappal. Paplakát Farkas Sándor özvegye : Berzeviczy Anna ajándékozta. 1707. 1721. — Olsa Semviz filiája. "1743-ban Zsolnay szerint régi oltára Simont és Júdást mutatta bunkóval és Krisztust „cum praecinctorio", melyet (képet) a superintendens parancsára le kellett venni. . Volt kő-keresztelő medenczéje, 1 kelyke, 1 albája s azon kivül selyem díszruhája, melyet a lelkész, sátoros ünnepeken használt. Az 1743-ki Can. Vis. adatai különben ezek: Olsa anyaegyház lelkésze: Benkovits Tamás, 54 éves. Mint rector: Varéczi Mátyás „sutor" működik. Földesurak : Kőkemezey Ferencz és Mudrony Dániel. Kőtemploma van. Oltárán Farkas Sándor de Szkáros és neje Berzeviczy Anna, a kiknek segélyével ez oltár 1633-ban emeltetett, czimerét mutatja. Chorusa 1635-ben épült. A sekrestyén kivül egy oltárszerü tábla van, melyet Mlinarov György ajándékozott az egyháznak 1737-ben. A parochia egykor Farkas Sándor sárosi alispán neje, Berzeviczy Anna által ajándékozott telken állott, de majd ezen egyház a szomszéd kriványi egyháznak filiájává lőn s azzal sokáig egy egyházat képezett, de mivel, mint mondák Benkovitsnak, a papnak, hibájából pár évvel . ezelőtt a kriványi egyház temploma elvétetett, ide volt kénytelen visszatérni, a hol is Kőkemezey Ferencz fundusán kapott lakást. Iskola- s anyakönyv nincs. 10
