Hörk József: A Sáros-Zempléni Ev. Esperesség története. Kassa 1885.
228 Az egyház elpusztulása. A tiz éves üldözés elején 1672-ben, Budaeus György akkori pap feljegyzése szerint, Exaudi vasárnapon d. e. 11 órakor Kolozsváry Veresalmára jött, Budaeus Györgyöt a parochiából kiűzte és a templomot a katholikusoknak adta át. Ekkor azobau 5—6 hónapig birták csak a katholikusok, mégis ev. lelkészről újra csak az 1694-ik évtől tudunk. Utolsó lelkésze volt : Závodszky Márton. 1732-ben Czapkay Miklós Eoskoványról Szebenbe menvén, Veresalmán is búcsúbeszédet mondott, mert ekkor Veresalma és volt filiája Volya, Roskoványnak voltak filiái. — 1733-ban ifj. gróf Szirmay Tamás, az akkor már lelkészszel nem biró veresalmaiak templomát elvette és a katholikusoknak adta át ; a szegény veresalmaiak, legnagyobb részt ifj. gróf Szirmay Tamás jobbágyai, bár eleintén Boskoványba jártak templomba, később mégis b. Barkóczy Klára isszonyú üldözései folytán r. katholikusokká lettek ; valószínűleg ezen isszonyúan dühöngő asszony idejében pusztultak ki Veresalmán véglegesen az evangelikus egyház hivei, természetesen legnagyobb részt kitérés által. Lelkészéi közül ismeretesek: 1. Felicis alias Felix Gergely 1614-ben mint veresalmai lelkész irta alá a törvényeket. — 1615. Szedliczre ment. 2. Kikula Ádám (Kikulinus) 1615—1619. Aláirt 1617. 3. Lehmann vagy Lohmann János 1619—1623. 4. Matthaei Menyhért (atyja Kurzel Mátyás) Berzeviczén kántor. 1623—1640. Aláirt 1623. jun. 29. 5. Zwilling alias Liborcsényi Mátyás 1640—1645-ig. 6 Birkmann Tóbiás, 1645—1646. Aláirt 1645. apr. 20. 7. Janicius alias Janik András 1646—1650. Aláirt 1646. jul. 11 8. Axinyi máskép Szekerka Mózes. Berzeviczi rector. 1650—1663. okt. 29. t pestisben. A sáros-zempléni ev. esperességi levéltárban meg van a Wagner Márton sups, által, Axinyi Mózesnek kiállított, 1650-ben kelt felszentelési okmány eredetiben, valamint megvan az ő eredeti (vocator hivólevele) hiványa is, melyet : Dessewffy Ferencz, Berzeviczy Gáspár, Tahy György és Catharina Darholtz de Finta irt alá. Meg van végrendelete is. (Lásd a vagyona feletti pert az 1664. febr. 20-ki eperjesi gyűlési jegyzőkönyvben.) A pestisben elhalt Axinyi helyére : 9. Budaeus György alias Budinszky. 1665 Epiphanias vasárnapon hivatott meg. Aláirt 1665. máj. 6. Lelkész volt itt : 1665—1672, midőn Kolozsváry kiűzte. Budaeus György a maga korának történetét napló alakjában irta le. Ez a sáros-zempléni esperességnek egy jeles monographiája volt. Nagy kárunkra élveszett. 10. 1672—. Üldözés. 11. Woloschinus Dániel 1694—1698. 12. Vietorisz alias Beszterczey Jónás 1700-ig. 13. Ocsovinyi Gyögy 1701-től. 14. Závodszky Márton 1714—1730. Mint veresalmai lelkész aláirt : 1715. márcz. 12-én. Eoskovány lelkésze, Czapkay Miklós, Veresalmának mint filiájának volt lelkésze 1730—1732-ig. Tanitói közül ismeretesek : 1. Migyelka György 1598—1601. 2. Kletzker Pál 1648. 3. Malebiczenus János, 1666/7. (esp. Visít.) 4. Wonzatz György 1668. („Diják"-nak hívták hivei.) 5. Fábry György 1699—1704. 6. Ressowszky András 1711. 7. Forgách Márton, 1723-ban orgonász Veresalmán. Esp. Gyűlés volt : Veresalmán : 1699. sept. 30. „ „. „ Volyán: 1619. „ipsissimo festő corporis Christi. " 6. Décsö. (Diacsow.) A reformátiót igen korán a Dessewffyék hozták be. Az egyházlátogatások jegyzőkönyveiben ezen egyházról a következő megjegyzéseket találjuk: 1636. Van két aranyozott réz kelyhe, 2 tálczája, 1 albája. Haulus Gáspár az egyháznak egy földet hagyott a halastónál, melyből a lelkész huzza a tizedet. — Ezenkívül 2 földből i/ i-áe t huz a lelkész. Az irtványfóldek tizedét az egyház huzza, de ezen tized 1l i-de a lelkészé. A lelkész több régtől meghatározott földből huz még tizedet. Van „regia quartája", 2 rétje, 4 kertje. Később Katharina, Fuchs Gáspár özvegye, stipendiumot hagyott az egyháznak.
