Hörk József: A Sáros-Zempléni Ev. Esperesség története. Kassa 1885.
230 Fuchs Gáspár egy földnek tizedét hagyományozta a templomnak. A templomra 18 köblös és 5'/ s holdas szántóföldek tizede fordittatik, alapítványok folytán. Az egyik ezek közül a „Fuclisgrubé'-ban van. 1650. 1666/7. Anya (1. 1636). 1707. sept. 11-én meglátogattatott ezen egyház Zabler Jakab superintendens és a kerületi consistorium ülnöke (consistorialis assessor) Szirmay Miklós által, a midőn is constatáltatott, hogy a fentebbi sok szántóföldön kivül még más fekvőségei is voltak ezen egyháznak. 1721. Décső temploma, mint azelőtt, ugy most is a lutheránusoké. 50 évvel ezelőtt (Kolozsváry idejében) másfél évig katholikusok birták. A szabad vallásgyakorlat elvesztése : Décső templomát véglegesen 1728-ban vesztette el. Midőn Kolozsváry 1672-ben elfoglalta volt, akkor 1 1/ 2 év multán visszakapták volt az evangélikusok a templomot. Most végleg elveszett az. Elveszvén a templom, mint a Szirmayak jobbágyai, kénytelenek lőnek katholikusokká lenni. — Décső űliájának : Viszokának temploma 1722-ben veszett el végleg. Lelkészei közül ismeretesek : 1. Witthenauerus András 1614-ben már aláirt. Leik. volt 1617-ig. 2. Eokossius Dániel 1617—1623. 3. Lucae András 1623—1634-ig. 4. Dolinszky Pál 1634-1640-ig. Rom. kath papból lett ev. 5. Pribisch Dániel 1640—1643. 6. Johannidesz Mihály 1643—1646. 7. Sendecius Márton 1646—1653. 8. Zwaretius János 1653—1661. 9. Koischinus János 1661—1662. Elűzték a patronusok. 10. Raumenetz M. Mátyás 1662—1663. 11. Mathaeidesz Sámuel 1664—1670. 12. Agner János 1670—1672-ig, midőn az üldözés kizavarta. 1673—1693 üldözés ideje, lelkész ismeretlen. 13. Szeleczky András 1693.—1699. 14. Bernovius Simon 1699—1701. 1701-től Viszokán. Valószínűleg kizavartatott Décsőről ; a többi (mint az 1614 előttiek is) ismeretlen. Tanítói közül ismeretesek: 1. Radacsinus Jakab 1622-ig. 2. Zwaretzius Mihály 1690 körül. 3. Platany Illés 1692—1728-ig, midőn kizavartatott innen. — 1713. febr. 15-én az iskolatanitók a Jakabfalván tartott gyűlésen őt választották a magok szónokává. 7. Berzevicze (mezőváros). Az ősrégi Berzeviczy család Henrik, Zsigmond és János nevü tagjai hozták be itt jó korán végleg a refovmátiót. Ugyanezek s utódaik voltak a berzeviczei magasabb iskola (gymnásium, lásd feljebb történetét) megalapítói és fentartói is. Az egyházlátogatások jegyzőkönyvében ezen egyházról a következő feljegyzéseket találtuk : 1636. Temploma kőből 1300 körül épült, de mivel ez összeomlással fenyegetődzött, midőn azt az - evangélikusok átvették, egészen átépítették és az oltárt is újra állították s szobrokkal s képekkel diíjzitették. A karzaton orgona, a toronyban 3 harang volt. Volt ekkor az egyháznak 2 ezüst aranyozott kelyhe hasonló tálczákkal, 4 casulája, sepulchralis mappája, 4 félselyem stólája, több különböző szinü autipendiuma, 2 albája. A fiuk számára hasonlóan 2 albája, melyet azok úrvacsora osztáskor vettek fel. A lelkész a patrónusoktól az egész tizedet kapta. De különben földje, rétje nem volt, csak egy kertje. A a tanitó húzta a- Stelbach falusi egész tizedet. (A „Hrabinából"). A berzeviczei lakosoktól pedig a „Cubularia"-kat. A templom 6 jobbágy telekből húzta a maga jövedelmét s azon földekből, melyekből a lelkész a régia quartát kapta, húzta a tizedet. (Berzeviczy István, Gergely, Bálint, curiájából.) 1650. 166617. Anya. Díszes templomát, oltárát, mely megszentségtelenittetett volt, a lutheránus patronusok díszesen megújították s mindennel felszerelték, többek között a 3 haranggal. Mind erről irás van. Papja Gassitius János. Tanítója az ifjú Schidelinus György. (Különben lásd feljebb).
