Hörk József: A Sáros-Zempléni Ev. Esperesség története. Kassa 1885.

220 / papja Zanserius Mihály lőn azután az első önálló sárosi esperes. (Ezt követte Eadacsinus Moller Jakab). Később úgy látszik újra az 5 sz. kir. városi egyházhoz csatlakozott, mint olyan, mely egykor szintén sz. kir. város volt, (1399-ig Pot. Öd. szerint p. 56.) legalább sehol annak nyomára, hogy a többi sárosmegyei ev. egyházakkal közös életet folytatót volna, az 1614-ki rendezkedés után nem akadunk, (az 1645-ik évben papját Andreas Braxatorist Wagner M. szentelte fel) s csakis midőn földesurai katholikusok voltak, nevezetesen a Eákócziak idejétől 1648-tól csatlakozott újra a sárosmegyei ev. egyházakhoz, a minthogy ezutáni papja Sárosi Pál az esperességi törvényeket is aláirta, még pedig következőleg: Én Sárosi Pál az Ecclesia praedicatorok gyűlésiben letudtam egy forintot. (Komlós) Anno 1684 (die?) Jun." De már ekkor az üldöztetésben is közös sorsa volt a sárosi megyei egyházakkal. Ez ideig a sárosmegyei esperesség jegyzőkönyvei és Canonica Visitationalis okmányai nem vesznek N.-Sárosról tudomást. Világos, hogy azért, mert más testülethez tartozott. A rózsahegyi zsinat alkalmával papja Pelsőczy Márton volt. Az 1722-ki „Protonotarialis inquisitió" jegyzőkönyvében N.-Sárosról ez mondatik : A parochialis templom belső felszerelését lutheránusok csináltatták; a templomot a lutheránusok birták, de Bársony püspök, Bocskay idejében, a zborói tiszt (várparancsnok) Halapy Márton által elfoglaltatta. Azután újra a lutheránusoké lett, mig a Tököly háború után gróf Erdődy György földesúr a r. katholikusoknak nem adta. 1722-ben még sok volt benne a lutheránus. Hogy a n.-sárosi fényes ev. magyar egyház csak a második nagy üldözés idejében 1713. töretett meg véglegesen mint egyház, azt már a n.-sárosi ev. magyar gymnasium történetében emiitettük. Hogy N.-Sáros lakói még a II. Eákóczy Ferencz idejében is magyarok voltak (nagyobb részt), azt egykori okmányok bizonyítják. A XVni. század végével még a N.-Sároson létezett iparos czéhek stb. s nemcsak a városi hatóság hivatalos iratai is, azt bizonyítják, hogy N.-Sáros ez időben még magyar város. (Különben lásd feljebb, a n.-sárosi ev. gymnasium történetét). I Az 1636-ki esperesi egyházlátogatás jegyzőkönyvélben emiitett egyházak. I. Krivány. A reformátiót ezen egyházba a Dessewffy család hozta be, mely hasonlót cselekedett sok más nagy birtokán. Ez egyházról az egyházlátogatások stb. jegyzőkönyveiben a következő adatokat találjuk: 1636. Van régi kőtemploma kőtoronynyal, 4 haranggal, 1 kelyhe, 2 albája, teritői, réz gyertyatartója. 3 hold földet az egyház javára vetnek be. A papot a patronusok kegye tartja. Kap 12 köböl rozst, 6—6 köböl árpát, zabot, és a regia quartat. A lelkész panaszkodott, hogy Dessewffy Ádám az irtványföldékből, melyekből azelőtt tizedet húzott, megtagadta a tizedet. (Későbbi jegyzetben : a pap fizetése megjavíttatott, mert a patronusok minden vetéséből az egész tizedet huzza). 1650. 1666/7. Anya. Még ref. előtt épült kőtemploma, kőtoronynyal, 4 haranggal (1. feljebb). Papja Oházy Mátyás. Az egyház jövedelmét lásd feljebb. A pap, tanitó jövedelme jó. 1707. szept. 12-én. A kriványi egyházat Zabler Jakab superintendens és Szirmay Miklós inspector látogatta meg. Lelkésze akkor Orlichius volt. A jövedelemről szóló számadások megvannak az esperességi levéltárban, Závodszky Miklós senior okmányai között. 1721. Mint most, úgy annak előtte is mindig lutheránusok birták templomát. Egyszer ugyan egy plébános elfoglalta volt. A szabadvallásgyakorlat elvesztése, az egyház elpusztítása. 1672-ben, midőn a tiz éves üldözés megkezdődött, a kriványi templom elfoglaltatott és rom. kath. plébánus vezettetett be. Viszszaállittatván 1682. a szabad vallásgyakorlat, Kriványnak nem volt mindjárt papja, mert a tarkői egyháznak volt filiája. 1705-től újólag volt papja. Virágzott 1733-ig, a mikor is a kath. Dessewfíyék és ifj. gróf Szirmay Tamás által a templom a katholikusok számára foglaltatott le, s a lakosok közül, a kik kegyetlen erőszakkal katho-