Hörk József: A Sáros-Zempléni Ev. Esperesség története. Kassa 1885.
160 222 likusokká nem tétettek, Héthársra jártak templomba, mig a Tarcza völgyön megszűnt egyházakkal ők is a szebeni tót egyházra nem szorultak. Ez időtől azután lassanként mind átmentek a r. kath. egyházba. Ez igen korán keletkezett egyház lelkészei közül előttünk csak a következők ismeretesek : 1. Hermann Mátyás aláirt 1614-ben. 2. Clementisz Miklós aláirt 1652-ben. 3. Galli András, sziléziai, Ripóczról, aláirt 1655 apr. 27. 4. Gassitius Mátyás, turóczi, aláirt (1658. szept. 22-én felszenteltetvén) 1658. okt. 16-án. 5. Csaszny Mátyás, 1661-ben már, s 1666/7. még itt volt. 6 Holvaith Miklós. Az üldözés idejéig. 1672—1682. üldözés. 7. 1682—1693-ig Tarcza filiája. — 1693—1695. Tarkővel közös papja Vietorisz Jónás. 8. 1707-ben Tarczával közös papja Orlichius Israel. 9. Simonidesz András 1712—1722. Aláirt 1712. nov. 30. Pátronusa Dessewffy Péter kiüldözte. 10. Benkovits Tamás magát 1734-ben olysói rendes és kriványi „aulicus" papnak irta. Tanítói közül ismeretes : 1. Neomenus János. 1643-ban az esp. gy. jkv. 2. Klubnik János. 1722-ben volt itt.tanitó. 2- Tarkő. (I apideiisis. Kamenica.) Ezen egyházba a reformatiót igen korán a Dessewffy család hozta be. Az egyházlátogatások stb. jegyzőkönyveiben ez egyházról a következőket olvassuk : 1636. Eégi stylusú kőtemploma még a ref. előtti korból való. Benne a szükséges javításokat és a felszerelést a kath. Dessewffy László ev. neje csináltatta vala. Volt 3 oltára szobrokkal és festett képekkel. Fatorony 2 haranggal. Van ezüst-aranyozott kelyhe és tálczája, 3 kendője, albája. Vannak földjei: egy 9 holdas, a melyikért holdanként 12 dénár bért kap s az egész tizedet a 9 holdból, egy 2 holdas, egy l l/ 2 holdas. Ezekből semmi sem jár a papnak. Egy jó rétje, melytől 2 frt bért huz. A lelkésznek a régi kiváltságnál fogva s András király 1350-ki (igy ! !) megerősítése és a megye 1562. közgyűlésének e visitatiókor kihirdetett határozata (1636. okt. 4.) folytán minden vetés tizede jár. Későbbi jegyzés : a parochia melletti földek a papéi. 1650. 1666j7. Anya. Kőtemploma van fatoronynyal, 3 oltárral, festett és faragott képekkel (szobrokkal). Fatoronyban 2 harangja. Papja : Leonhardus Hyeronymiades. — (A többit lásd feljebb.) 1707. 1721. A templom berendezését a luther. Dessewffy Lajosné csináltatta. A templom mindig is a lutheránusoké volt. Dessewffy Lajos halála után 1703-ban a katholikusok foglalták el. Az előtt is elfoglalták volt már, (valószínűleg Kolozsváry idejében) de az Arcabus nevü plebánus 30 frtért a héthársi evangélikusoknak adta volt el az ecclesiát. A gazdák között 1 kath., 4 luth., a jövevények között több a kath., mint a luth. Az egyház elpusztulása. A tiz éves üldözés idejében ugyan 1672—1682-ig elfoglaltatott volt ezen egyház minden birtoka a r. kath. részére s Arcabus György nevü plebánus hozatott vala be, de ez 30 frtért a templomot a héthársi evangélikusoknak eladván, Szt.-Györgyre ment át ; azonban 1705-ben véglegesen elfoglaltatott ezen egyház a r. kath. földesurak által s a hivek ezután lassacskán erőszakra és önként katholikusokká lettek, mert r. kath. plebánus volt a faluban. Ismeretesek lelkészei közül : 1. Lucae Mátyás 1580. előtt és után itt volt pap. 2. Sigisnlundi Márton 1614. előtt jött, 1643-ig volt itt pap. 3. Pribisch Dániel 1643-tól meddig volt itt? nem tudjuk. 4. Péntek Izsák 1655-ig. Mely évtől? nem tudjuk. 5. Cziaper Lőrincz 1655—1661-ig. Aláirt 1655. okt. 20. 6. Hyeronimiades Leonhard 1661-ben mint 60 éves jött s itt volt 1668-ig, K.-Keresztesen 1681-ig. 7. Kazar András 1668-tól 1672-ig. Ekkor elüldöztetett. 8. 1672—1693-ig nincs pap. (1672—1682. üldözés.) 9. Vietoris alias Beszterczey Jónás 1693—1695. 10. Bóniss Menyhért 1695—1703. 11. Schusznay Tamás 1703—1705. Tanítói közül ismeretes: 1. Migyelka György.
