Zelenka Pál: A Magyarhoni Egyet. Ev. Egyházi Gyámintézet multja és jelene. Miskolc 1885.

I. Fejezet

v24 gusztus 15-ikén. Jegyzőkönyvnek, a gyűlésen tett jelentéseknek sehol semmi nyoma. Átengedjük a szót a referensnek, ki a gyűlésnek lefo lyását következőleg irja le: 4 0) Tudva van, hogy a gyámintézet már esztendeie mult, hogy alakult, tudva, hogy annak az ev. generálconvent által helyeselt irány és czél szerint kidolgozott alapszabályai az egyes gyüleke­zetekhez és pedig hová magyar, hová német, hová meg tót vagy mind a három nyelven is, mivel e nyelveken hirdeti az evangye­liom igéjét a prot. ev. község, már szétküldetvék, tudva, hogy itt-ott gyülekezeti gyámintézetek is alakultak már, másutt meg épen alakulófélben vannak, Pesten pedig mint középpontban s mint a gyámintézeti középponti választmány helyén több köz­gyűlések is tartattak már, tudva mondom mindez, ezúttal nem akarok egyebet, mint épen a gyámintézet egyik központi gyűlé­séről némelyeket referálni és kivánni, hogy a köz- és jótékony intézet eredeti szabályainak értelme szerint minél hamarább s mennél sikeresebben terjedne el az egész haza prot. gyülekeze­tei közt s alakulna gazdagon közgyámolitásunkra, közakarattal. A gyámintézeti közgyűlés, a melyről a közönséget bár ké­sőn is, de mégis tudósítani akarom, f. é. aug. havában tartaték, ugyanazon időben, a midőn az egyetemes egyházi gyűlés tanács­kozásai folytak. A gyűlés napja aug. 15-ike vol t, jelen voltak csaknem mindazok, a kik az egyetemes gyűlésre összesereglet­tek, azonkívül igen számos helybeli tag és nem tag urak. A ren­des ideigl. elnök ő méltósága Szirmay Ádám septemvir ur távollé­tében főtisztelendő Szeberényi János püspök ur kéretett meg egyhangúlag az elnökség elvállalására. Püspök ur a felszólítás s kérésnek szívesen engedvén, elfoglalta az elnöki széket, az intézet tisztviselőit a tárgyaknak kijelölt sorozat szerinti előadására kér­vén. S im ezen sorozat szerint előadá először Székács József az intézet egyik titoknoka bővebb és minden kebleket megható történetét a gyámintézet eszméjének és pedig mind kül- mind belföldön, előadása által kimutatván, miként s hová kelljen ne­künk is törekednünk, ha hogy azon magasztos czélt, a melyet az intézet homlokán igéül visel, s a melyet elérés végett magá­nak kitűzött, meg akarnók közelíteni. A közlelkesedéssel végig hallgatott fölolvasás, miután azt elnök ur is a legbuzgóbb s éb resztőbb szavakkal viszhangoztatá, kinyomatásra inditványozta­tott, hogy a hazának minden egyes prot. hivéhez eljuthasson, lelkét ébreszthesse s a gyámolitási közegyesülésbe vonhassa — mit szerző a körülmények engedtével megteendeni szívesen igéré — mi meg reményijük, hogy ezt az ügy kedveért teljesí­teni is fogja. i 0) Pr. E. L. 1846. év 13. sz. 299—306. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents